Emellett nálunk a legalacsonyabb az egy főre jutó irodabérlési költség a régión belül – derül ki az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal Egyesület az OGH Hírügynökséghez eljuttatott nemzetközi elemzéséből, amely a DTZ ingatlan-tanácsadó közreműködésével készült.

A legújabb ingatlan-tanácsadói felmérések szerint a globális és régiós befektetési piacokat vizsgálva Magyarország helyzete nem éppen rózsás: az alacsony befektetési volumennel rendelkező országok között foglalunk helyet, a lista végén; Csehország és Lengyelország előkelőbb pozíciókon szerepelnek hozzánk képest.

„Legújabb elemzésünkben több olyan szempontot azonosítottunk, amelyek alapján egyértelműen kiderült, hogy a magyar irodapiac drasztikus változás előtt áll.  Akár befektetési, vagy bérlési szándékkal keresne külföldi vagy magyar vállalat irodát a régión belül, hiszek benne, hogy hamarosan Magyarország lesz az első a képzeletbeli listájukon.” – hangsúlyozta Takács Ernő, az IFK elnöke.

Mitől vonzó a magyar irodapiac?

Budapest a régió egyik legnagyobb városa

A várakozások szerin 2013-tól az Európai Unió munkaerőpiaca lassú hanyatlásnak indul, csak néhány nagyobb város lesz képes ellenállni ennek a folyamatnak. A csökkenő populáció és az egyre nagyobb mértékű munkaerő mobilitás eredményeképpen a vállalatok kénytelenek lesznek átgondolni az irodabérlési stratégiájukat. Budapest, a maga 1,7 millió lakosságával – és 2,4 milliós agglomerációs populációval - Kelet-Európa legnagyobb városa. Az országon belüli, valamint a környező országokból érkező munkaerő beáramlásnak köszönhetően az előrejelzések szerint a következő 20 évben a főváros és környékének lakossága 6%-al fog megnőni, ez az arány 2,5-szer nagyobb, mint a közép-európai átlag.

Budapest vonzza a szakképzett munkaerőt

Az Eurostat szerint 2010- és 2030 között Budapestre várhatóan 267.000 külföldi munkaerő áramlik be, ami a legmagasabb értéknek számít Kelet- Közép-Európában. Az emigránsok többségét a szomszédos országokból - Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Szlovákiából - származó szakképzett munkaerő alkotja, megerősítve ezzel Budapest vezető szerepét a régióban.

Nálunk alacsony a munkaerőköltség…

Az EU egészében az átlagos óránkénti munkaerőköltség az egész gazdaságra - a mezőgazdaságot és a közigazgatást kivéve - vetítve 2012-ben 23,4 euró, míg az eurózónában 28 euró volt.⃰⃰ ⃰  Ezek az átlagok azonban jelentős különbségeket takarnak a tagállamok között: az egy órára eső munkaerőköltség 3,7 és 39 euró között szóródik, előbbi Bulgáriában, utóbbi Svédországban. Magyarországon a hatodik legalacsonyabb, 7,5 euró az egy órára jutó munkaerőköltség, messze az európai átlag alatt.

…és az egy főre jutó irodabérlési költség

A DTZ elemzése szerint a vállalati kiadások közel 9 százaléka az ingatlannal, irodabérléssel kapcsolatos költségekre megy el. Kelet-Európában a bérlők nagyobb kihívásokkal néznek szembe, mint Európa más területein: a KKE régióban az egy munkavállaló által generált bevétel 12 %-a megy el irodabérlésre, míg Nyugat-Európában ez az arány csupán 7,8%. KKE-ban az irodabérlési költségek 35%-al alacsonyabb, mint Európa más országaiban, ugyanakkor a munkavállalók által generált bevétel is 56%-al kevesebb az európai átlaghoz képest.

Budapesten nem csupán a nominális, ingatlannal kapcsolatos költségek a legalacsonyabbak egész Európában; az Oxford Economics szerint az irodabérlésre fordított kiadások az átlagos munkavállaló által generált bevétel csupán 6 %-át teszik ki nálunk. Ez az arány a fele a KKE átlagnak és még a nyugat-európai értéket sem éri el. Ez jelentős előnyt biztosít a fővárosnak a régió többi városához képest.

Budapest az „Új Európa” központja

Horvátország belépésével az EU-ba, Szerbia és a többi ex-jugoszláv ország stabilizációjával, Közép-Európa központja tovább tolódott délre. Ennek következtében Budapest lehet az „új Európa” középpontja. A magyar főváros ráadásul az összes főbb közlekedési csomópont középpontjában található, közvetlen összekötéssel a régió többi fővárosával

A budapesti irodapiac növekedés előtt áll

Az elkövetkező években az egész KKE régió irodapiaca jelentős növekedés előtt áll, mivel a jelenlegi irodaállomány nem lesz képes kielégíteni a bérlők részéről jelentkező igényt. Amíg az átlagos nyugat-európai fővárosok modern irodaállományában közel 11 négyzetméter jut egy főre, addig Közép-Európában csupán 2,5 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy ezekben a városokban jelentős számú irodabérlő továbbra sem modern irodaházakban bérel területet, ugyanakkor az igény részükről megvan, hogy jobb épületbe költözzenek. A gazdasági helyzet javulásával egyre többen meg is engedhetik majd maguknak a költözést és Budapest a lehető legjobb helyzetben van a régióban, hogy az új irodaigények többségét felszívja.

(IFK - OGH)