Célzott ellenőrzés nélkül szerezhet információkat az adóhatóság a magánszemélyek és a vállalkozások telefonálási és bankolási szokásairól. A telefonhívásokra, sms-ekre, pénzügyi tranzakciókra a jövőben kivetendő adóterhek megfizetését ugyanis csak úgy lehet ellenőrizni, ha a revizorok betekintenek az ügyfelek számláiba. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látja el az adóhatósági feladatokat mind a távközlési adó, mind a - tévesen - pénzügyi tranzakciós illetéknek nevezett (az illetékfizetésért cserébe ugyanis valamilyen szolgáltatást kell nyújtani) új bankadó esetében. Az adóhatósági feladatoknak a szerves része annak ellenőrzése, hogy az adóalany annyi adót fizet-e be, mint amennyit kell neki. Ezt viszont csak úgy tudja ellenőrizni az adóhatóság, ha a tételesen megnézi, hogy az egyes előfizetők milyen összegben telefonáltak, illetve a számlatulajdonosok milyen és mekkora összegû tranzakciókat hajtottak végre. A revizorok magánszemélyenként, vállalkozásonként tételes számlakivonatokat, telefonszámlákat kérhetnek ki. Vagyis a NAV ily módon lényegében az összes magánszemély, vállalkozás, civil szervezet, egyház és a többi telefonhasználó, számlatulajdonos adataihoz hozzájuthat anélkül, hogy velük szemben tételes ellenőrzést rendelt volna el. Az új törvényjavaslatok jelenlegi formájukban arra alkalmasak, hogy egy adóhatósági vizsgálat során korlátlan hatáskörük legyen az ellenőröknek - fogalmazta meg aggályait a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő.
Részletek a penzcentrum.hu oldalon >>
