...  - írja a Figyelő.   "Az üzleti hírszerzés hivatott segíteni a cégvezetést abban, hogy tisztán lássa piaci pozícióját, illetve ennek megfelelő döntéseket hozzon" - mondta a Figyelőnek Varju Lajos biztonsági tanácsadó. Ormosy Gábor László, a G.L.O. Enterprise Hungary vezető tanácsadója szerint pedig a business intelligence, illetve a competitive intelligence képes fókuszálni, megtalálni azokat a fontos információkat és csatornákat, amelyekre mindenképpen figyelmet kell fordítania a vállalatvezetésnek. (Külföldön az utóbbi egy-két évben az előbbi elnevezés az információtechnológia területére korlátozódik, míg a competitive intelligence kifejezést az átfogó üzleti hírszerző tevékenységre használják.)

Ormosynak meggyőződése, hogy a jól mûködő nagyvállalatoknál éppen ezért fel is tudtak készülni a mostani válságra. Megfordítva pedig: az üzleti hírszerzés hiánya, válságtól függetlenül is sok magyar cég ellehetetlenüléséhez vezetett.

Egy, a névtelenséghez ragaszkodó szakértő szerint az azóta megszûnt, háztartási- és szórakoztató elektronikai cikkeket árusító Murányi üzletláncnál például felkészülhettek volna az Electro World piacra lépésére, hiszen a brit cég egyik vezetője másfél évvel korábban kijelentette: Kelet-Európában kívánnak terjeszkedni. Mindazt pedig, hogy miként szoktak terjeszkedni, mi az üzletnyitási filozófiájuk és technikájuk, hová szokták telepíteni az áruházaikat, ki lehetett volna deríteni egy teljesen egyszerû információgyûjtéssel is. "Ha ezekre a dolgokra a magyar vállalkozások időben odafigyelnek, akkor ki lehetett volna fogni a szelet az Electro World vitorlájából, s nem feltétlenül kellett volna bedőlnie sok cégnek" - magyarázza a terület jó ismerője a Figyelőnek.

Varju Lajos biztonsági tanácsadó szerint az üzleti hírszerzés több mint marketingaudit, értékesítés és versenypiaci elemzés. Ezekkel együtt iparági pénzügyi gyorselemzés, folyamatszervezés, hírszerzés, IT is egyben, továbbá partnerfigyelés, ügyfélszolgálati hatékonyság mérése, adatbányászat és értékelő elemzések készítése is beletartozik, s persze krízishelyzetek megoldására is választ kell adnia. "Azt fontos leszögezni, hogy az üzleti hírszerzésnek alapjaiban, eszközeiben és a célját tekintve nem sok köze van a kormányok által irányított és az adott országok titkosszolgálatai által végrehajtott gazdasági hírszerzéshez, közérthetőbben kémkedéshez" - magyarázza Varju. Bár olykor a két tevékenység, a versenyszféra üzleti hírszerzése és védekezése, valamint a titkosszolgálatok kémkedése és kémelhárítása fedi egymást. Sőt, Jasenszky Nándor, a vállalkozásbiztonsággal foglalkozó POSYS Kereskedelmi és Információs Kft. társtulajdonosa szerint "millió ponton találkoznak" Magyarországon is. Például akkor, amikor az állam törvényben meghatározott feladata, hogy a stratégiai területen mûködő vállalatait megvédje.

Ormosy Gábor László abban is biztos, hogy a titkosszolgálatok felmérik, melyek azok a nagyvállalatok, amelyek komoly szerepet játszhatnak az ország gazdasági pozíciójának kialakításában, és azokat nem hagyják magukra, vagyis valamilyen szintû kapcsolatrendszert építenek ki velük. Az olyan stratégiai vállalatokhoz, mint a Mol, a Paksi Atomerőmû, a Richter vagy a MÁV a titkosszolgálatok esetleg delegálják a saját munkatársaikat. A témában jártas szakemberek szerint az üzleti hírszerzés és az ipari kémkedés célpontjaihoz tartozó magyar stratégiai cégek között, az említetteken kívül, megtalálható az összes energetikai cég: a Magyar Villamos Mûvek, a regionális gáz-, illetve áramszolgáltatók, az erőmûvek, továbbá az Országos Villamos Távvezeték Zrt. és a rendszerirányító Mavir. De a Richter mellett a többi nagy gyógyszergyár és gyógyszerforgalmazó is, mint a Chinoin, a Béres Gyógyszergyár, a Teva, az Egis. Továbbá a közlekedési vállalatok és a vegyipar, valamint a pénzügyi szektor egyes területei.

Ma már sok vállalat alkalmazza az üzleti hírszerzés módszereit" - állítja a Figyelőnek Ormosy. Bár azt soha nem fogják elismerni, hogy ezt vagy azt az üzleti hírszerző részleg derítette fel, de a nyomait az osztályok, igazgatóságok között megtalálhatnánk. Illetve, és ez ma már természetes, külső segítséget, irodákat, tanácsadókat is igénybe vesznek. Ez egyébként Magyarországon egyre inkább elterjed, jóllehet szerinte még messze nem tartunk ott, mint ahol indokolt lenne.

Jasenszky szerint keskeny a határmezsgye az üzleti hírszerzés és az ipari kémkedés között. Utóbbi általában és döntően a civil gazdaság két szereplője között folyó privát történet. Ahol nagyon komoly az innováció, ahol erre sok pénzt áldoznak, ott a stratégiai információ, adat, termékleírás, vagy maga a termék megszerzése bizonyos stádiumban sok-sok pénzt takarít meg a megrendelő számára. Az ipari kémkedés azonban sikamlós dolog. Ezt bizonyítja a három éve kezdődött Diachem-ügy.

Az üzleti hírszerzés és a kémkedés közötti mezsgye azért is szûk, mert ma már annyi információ és forráslehetőség áll a hírszerzők rendelkezésére, hogy a szükséges tudásanyag 80 százalékban legális úton megszerezhető. A fennmaradó 20 százalék fele személyes kapcsolatok útján ismerhető meg, a maradékot pedig "egy jól felkészült szakmai stábnak ki kell tudni vesézni", majd letenni az asztalra a várható események forgatókönyvét.

(Forrás: Figyelő)