„Szükségből erény” címmel tartott előadást a Corvinus Egyetemen Bajnai Gordon kedd este. A miniszterelnök szerint a magyaroknak nagy rutinjuk van már a válságkezelésben, részben ennek köszönhetően hamarabb lábalhatunk majd ki a mostani helyzetből, mint a világ több része.

Rutinos válságkezelők vagyunk

„Van egy fontos komparatív előnyünk: a múltban több válságot éltünk meg, mint mások, ezért jobban értünk a válságkezeléshez is” – kezdte előadását a miniszterelnök. Szerinte sokáig elengedett kézzel hagytuk, hogy az autó százhússzal rohanjon a szakadék felé, azonban a végén mindig sikerült elkerülni a zuhanást, ez történt például 1980-ban, majd 1994-ben is.

Bajnai szerint a mi saját válságunk nem tavaly októberben kezdődött, a begyûrûző pénzügyi és reálgazdasági válság csak tetézte az évek óta meglévő bajokat. A kormányfő szerint hazánk még évekkel ezelőtt felzárkózási csapdába került, aminek elsődleges oka az alacsony foglalkoztatás. „Gyorsan fejlődik az ország, de ahhoz, hogy ne szakadjon ketté, a döntéshozók arra kényszerülnek, hogy növeljék az újraelosztást. A baj az, hogy sokan csak az állami transzferekből élnek, nekik a politikusok gesztusokat tettek a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében” – vázolta fel.

A miniszterelnök szerint hazánkban egy tartós válsághelyzet állt elő, ez azonban az elmúlt évek hitelbősége idején nem látszott. A válságban kellett szembesülnünk azokkal a problémákkal, melyek miatt évek óta bírálták Magyarországot, többek között azzal, hogy a háztartások hitelállománya három és félszeresére nőtt 2002 óta. Ráadásul ezek nagy részét svájci frankban vették fel a magas infláció, a magas forintkamatok miatt. „Nem biztos, hogy racionális a svájci gazdaság kockázatára hitelt felvenni Magyarországon, ez káros a gazdaság számára” – mondta ezzel kapcsolatban.

„Már másnap tudtuk, hogy nagy a baj”

„Amikor tavaly októberben hozzánk is begyûrûzött a válság, azonnal tudtuk, hogy nagy a baj, ezért fordultunk rögtön a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az Európai Unióhoz segítségért. Akkor sokan azt mondták, hogy ezzel hazánk szégyenpadra került, mostanra azonban annyian ülnek ezen a padon, hogy nem nagyon látni rajta szabad helyet” – emelte ki Bajnai.

Később aztán január-február környékén látszott, hogy kezd szakadozni alattunk a védőháló, ezért volt szükség a korábbinál is hatékonyabb válságkezelésre. „Magyarország ott állt a szakadék szélén, le kellett nézni, mekkora mélység tátong alattunk. Sokan akkor értették meg, mekkora bajban vagyunk” – vélekedik a kormányfő.

Bajnai szerint idén tavasszal mind az 1,7 millió magyar devizahiteles a saját bőrén érezhette meg, milyen az, amikor 316 forint egy euró. Éppen ezért kellett csinálni egy olyan programot, mely egyszerre képes az egyensúly helyreállítására strukturális lépésekkel, a növekedési képességek fokozására és a bizalom visszanyerésére.

„A lakosság hitelállománya tavasz óta mintegy 500 milliárd forinttal csökkent csak a forint erősödésének köszönhetően, ez pedig csökkentette Magyarország kockázatait” – világított rá a miniszterelnök.

„Olyan nagy áldozatot kellett kérni az országtól, amire nem nagyon volt példa az elmúlt évtizedekben az európai gazdaságtörténetben. Nem sok ország volt képes egy év alatt a GDP 5 százalékával lefaragni a kiadásokat” – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: erre azért volt szükség, mert az idei 6,7 százalékos és a jövő évre várható 0,6 százalékos gazdasági visszaesés miatt „lényegében az ország egyhavi jövedelme veszik el”.

A fenti okok miatt volt szükség adó- és járulékcsökkentésre, a foglalkoztatás ösztönzésére, illetve az aktivitás növelésére a nyugdíjkorhatár emelésével és a gyes valamint a gyed idejének lerövidítésével – vázolta fel Bajnai.


Nem lehet szembe menni 1,7 millió emberrel


A válság elmúltával sem fog eljönni a Kánaán, már most látszik, hogy kockázatokra kell majd készülni – vélekedik a kormányfő. Szerinte a következő években a nagy államoknak is sok hitelt kell majd felvenniük, hogy rendbe tegyék büdzséjüket és csökkentsék az államadósságot, ezzel pedig a kis országokat kiszoríthatják a hitelpiacról. „Ezért kell Magyarországnak leszoknia a korlátlan hitelfelvétel kábítószeréről” – tette hozzá.

Bajnai szerint az ország érdeke az lenne, hogy rajta maradjon a józan ész gazdaságpolitikáján, amit most a válság kikényszerített. Ez azt jelenti, hogy a 2011-től várható növekedést nem szabad felélni, hanem be kell osztani. „Mindennek a kulcsa, hogy magasabb legyen a foglalkoztatás, többen húzzák a szekeret és kevesebben üljenek rajta” – vázolta fel.

„Külföldön a legkomolyabb kockázat hazánkkal szemben, hogy jövőre milyen lesz az új kormány gazdaságpolitikája” – vélekedik Bajnai. Szerinte legalább három garancia van arra, hogy nem lehet letérni a jelenlegi útról: az IMF-megállapodás, az EU túlzott deficit eljárása, illetve 1,7 millió devizahiteles érdeke. Ugyanis ezek az emberek egy pillanat alatt megérzik, ha ismét 300-ig szalad az euró árfolyama, velük pedig nem lehet szembe menni.

Bajnai szerint nehezen ugyan, de teljesíthető a 2010-es 3,8 százalékos hiánycél. „Kutya kemény év lesz, lényegében még jövőre is hadigazdálkodást kell folytatni, de ennek eredménye lesz 2011-től a jósolt 3,5-4 százalékos gazdasági növekedés, amivel közeledhetünk Nyugat-Európához” – vázolta fel.

 

 (Forrás: www.mfor.hu)