... rovarokhoz hasonló repülő robotok kifejlesztésére. Mivel egy ilyen "nano légi jármû" tömege 7,5-10 cm szárnyfesztáv mellett mindössze 7-15 gramm lenne, nem igazán hatékony a merev szárny használata. Ezért a rovarokéhoz hasonlóan mûködő szárnyakat kell tervezni. Visszajutottunk tehát Leonardo da Vinci csapkodó szárnyú gépéhez, csak persze, egészen más célok érdekében.

De hogyan repülnek a rovarok? Mostanáig úgy próbálták megfejteni ezt a rejtélyt, hogy merev anyagokból építették meg egy-egy rovar szárnyainak a mását, és szélcsatornákban vizsgálták meg a tulajdonságait. Nyilvánvaló, hogy nem kaptak valós eredményeket. Ezért az Oxfordi Egyetemen megterveztek egy olyan szimulátort, amelyik képes modellezni azt, hogy a rovarok változó alakú és felületi tulajdonságú szárnyai miként mozognak, és hogyan változtatják alakjukat a repülés során. A szimulátor alapját szélcsatornában készített felvételek adják.

Ehhez a szélcsatornában helyhez rögzítettek egy sáskát, amelyet megfújtak füstrészecskéket tartalmazó levegővel, és közben másodpercenként közel egymillió képkockán rögzítették a rovar szárnyainak mozgását. Mindezt több áramlási sebességen is megtették. Ezáltal lehetővé vált az, hogy létrehozzák a rovar szárnymozgásának számítógépi modelljét. A következő lépés egy olyan szoftver megalkotása volt, amelyik nemcsak utánozza ezt a szárnymozgást, hanem figyelembe veszi a szárnyfelület szerkezeti erezését, redőzését, valamint a szárny deformációját, és a repülési teljesítmény változását is. Így lett komplett a szimulátor.

Már az eddigi vizsgálatok eredményei alapján is legalább ötven százalékkal nagyobb lehet a rovarszárnyú nanogép teljesítménye, mint a merevszárnyúé, azonos emelőerőre számítva. A sáska után más rovarok, például a zengőlégy és a szender szárnymozgását szintén vizsgálják majd. A szender egy karcsú, erőteljes lepke, testén sûrû szőrbundával.

s mit kezdhetünk az eredményekkel? Például az angol védelmi minisztérium olyan nanogépet szeretne a hadserege számára, amelyik a katonai konvoj előtt repülve időben jelzi az útra és melléje telepített robbanóanyagokat. A Pentagonhoz tartozó DARPA (Defence Advanced Research Projects Agency, Védelmi Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége) viszont elsősorban felderítési célokra kívánja alkalmazni a 10 gramm tömegû és 7,5 cm szárnyfesztávolságú robotrovart. Most már tehát mód lesz a rovarok szárnymozgásának alaposabb megismerésére, és ennek alapján repülőképes robotrovarok megalkotására. Az eddigiek ugyanis csak néhány centiméter magasba tudnak emelkedni, és alig pár másodpercig maradnak a levegőben. Hosszú még a fejlesztés útja.

(Forrás: www.nol.hu)