...aki a legfőbb ügyészhez fordult az ügy tisztázása érdekében. Sokak számára váratlan fordulatot jelentett a "magyar polipgate" ügyében, hogy az ügyészség számos esetben elutasította a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójának, Laborc Sándornak a feljelentését, pedig azokat az NBH operatív adatgyûjtése előzte meg. Laborc az ügyészség döntése után távozott posztjáról.

Az UD Zrt. vezetője, Horváth József az Orbán-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal második embere, mûveleti főigazgató-helyettes volt, és emiatt, valamint, azért, mert felmerült, hogy Dávid Ibolyával szemben jogtalan adatgyûjtés folyt, már a kezdetektől átpolitizálódott az egész ügy.

Mi lett az összegyûjtött adatokkal?

Az ügy egyik igen lényeges eleme az UD Zrt. által gyûjtött és tárolt adatok kérdése. Különböző fórumokon elhangzott, hogy a cég több tízmilliónyi adatot gyûjtött és tárolt. Ez alapján úgy tûnt, hogy az UD Zrt. az adatok gyûjtése és tárolása során törvénysértő gyakorlatot folytatott, amit megerősíteni látszott az a tény, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója - az NBH vizsgálatai után - több feljelentést is tett. Ezek után váratlan fordulatként hatott, hogy a "magyar polipgate" számos elemében az ügyészség megszüntette az eljárást, gyakran bûncselekmény hiányára hivatkozva.

Gulyás József, a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának szabaddemokrata tagja ezek után számos kérdést intézett Kovács Tamás legfőbb ügyészhez. "A mai napig túl sok a tisztázatlanság a közel egy éve kirobbant ügy kapcsán. A legfontosabb kérdés most az számomra, hogy derüljön ki, folyik-e még egyáltalán büntetőeljárás, s ha igen milyen ügyekben" - indokolta a Hírszerzőnek Gulyás József a kérdések feltételét. 

Nem sértett a sértett?

Kovács Tamás válaszából az derül ki, hogy az ügyészség szerint "nem eredményez automatikusan büntetőjogi jogellenességet", ha valaki megszegi a személyes adatok védelméről szóló törvényt, és a lefolytatott nyomozás pedig "nem tartalmazott olyan adatokat", amelyek alátámasztották volna, hogy bûncselekmény történt. Ugyanígy nem merült fel adat arra nézve, hogy az UD Zrt. Által gyûjtött és tárolt adatok magán-, vagy államtitkot tartalmaztak volna.

Mivel nem történt bûncselekmény, az ügyészség azt már nem is vizsgálta, hogy a biztonsági cég kinek a megbízásából gyûjtött adatot, ki volt a megrendelői kör, és azokat később hogyan használták fel. 

Laborc Sándor feljelentése azt is tartalmazta, hogy az UD Zrt. off-shore cégeken keresztül nagy mennyiségû pénzt juttatott külföldre, a társaság könyvviteli adatainak meghamisításával, így a Magyar Államot jelentős anyagi kár érte az elmaradt áfa-bevételek miatt. A Vám és Pénzügyőrség Központi Bûnüldözési Parancsnoksága nyomozása azonban ebben az esetben sem állapított meg törvényszegést, így a nyomozást bûncselekmény hiányában szüntették meg.

Szintén az "UD-ügy" része volt, - és Laborc Sándor ezügyben is feljelentést tett, magántitoksértés gyanújával - hogy a cég megfigyelt egy budapesti ügyvédi irodát. Az ügyészség szerint azonban ezesetben kizárólag akkor indulhat nyomozás, ha az a sértett maga indítványozza, ilyen azonban nem történt, így a "polip gate" ezen szálán is megszüntették az eljárást. 

Sem kémszoftver, se gépfegyver?

Ugyancsak nem valósult meg a fegyverrel-, illetve lőszerrel való visszaélés (a nyilvánosságra került hangfelvételek egyikén szó van arról, hogy megbíznak egy személyt fegyverbeszerzéssel, ezt tartalmazta Laborc feljelentése szintén tartalmazta), mert a cégnél tartott házkutatás során csak egy korábban már hatástalanított lőfegyvert és 40 vaktöltényt foglaltak le.

Az ügy egyik leglényegesebb eleme volt, hogy telepített-e a biztonsági cég az adatforgalmat figyelő úgynevezett kémszoftvert a MOL informatikai rendszerébe, amikor az olajcégtől megbízást kaptak annak átvilágítására, illetve, hogy - egy hasonló megbízás során - "lenyúlták-e" a MÁV Biztosító ügyfeleinek adatait. Az NBH titkos információgyûjtést is folytatott az ügyben. Noha az bizonyítást nyert, hogy a biztosító ügyfeleinek adataival visszaélés történt, az ügyészség szerint az NBH bizonyítékai az eljárásban "az előírt törvényi feltételek hiányában" nem használhatóak, kémszoftvert pedig a MOL-nál nem találtak, így ebben az esetben is bûncselekmény hiányában szûnt meg az eljárás.

Szintén nem nyert bizonyítást Laborc feljelentésének azon része, mely szerint az UD Zrt. Megbízott egy személyt azzal, hogy magánál a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál figyelje: ellenőriznek-e operatív eszközökkel bizonyos telefonszámokat.

A házkutatások során ugyanakkor olyan bizonyítékokat találtak, amelyek több nyomozás megindítását is eredményezték. Így a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomoz hivatalos személy által elkövetett személyes adattal való visszaélés miatt. Az is kiderült, hogy a biztonsági cég egyik eddig nem azonosított munkatársa engedély nélkül birtokolt titkosszolgálati haditechnikai eszközöket - amelyeket lefoglaltak - , így ebben az ügyben is nyomozás folyik.

A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetéssel elkövetett hivatali befolyással üzérkedés címén nyomoz. Ugyancsak itt folytatják az eljárást Keller László szocialista képviselő feljelentése nyomán személyes adattal való visszaélés miatt. 

Nem olyan tiszta a cég, ahogy azt állítják?

A legfőbb ügyész úr válasza lényegében egy időben vált számomra ismerté a Horváth József által a Magyar Nemzetnek adott interjújával. (Ebben Az UD Zrt. vezetője súlyos szakmai hibákat rótt fel a Nemzetbiztonsági Hivatalnak – a szerk.) Nos az egyértelmû - szemben azzal a beállítással, hogy az UD Zrt lényegében minden ügyben tisztázta magát -, hogy az ügynek még koránt sincs vége” – kommentálta az ügyészség válaszait Gulyás József.

"Bár több esetben vagy nem volt megalapozott a feljelentés, még különböző ügyekben - ráadásul több ügyben is, mint ahogy Horváth úr állítja, vagy véli - nyomoz a Budapesti ügyészség, és a Központi Nyomozó Ügyészség. Ugyanakkor az is világos, hogy Laborcz Sándor feljelentése több ponton nem áll meg. A legfőbb ügyészi válasz alapján az derül ki számomra, hogy büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmények esetében az NBH által végzett titkos információ gyûjtés – akár bizonyítékként szolgáló - eredményét az ügyészség nem is vehette figyelembe a hatályos büntető eljárásjogi szabályok alapján" - fogalmazott a képviselő.

A feljelentés megalapozása, előkészítése során – „szakmailag nem indokolható sietség, vagy gondatlanság okán” - nem járt el kellő körültekintéssel az NBH Gulyás szerint. Más esetben pedig a lehallgatásokból ismertté vált ügyvédi iroda nem kívánt sértettként feljelentést tenni, ezért az ügyészség megszüntette az eljárást.

Gulyás József most Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert is megkeresi az ügyben, mivel szerinte „az is tanulságos, sőt vizsgálatra érdemes, hogy Horváth József elmondása szerint nyugtalanító szakszerûtlenséggel kezelték a nyomozás során az ügy lehetséges tárgyi bizonyítékait, vagyis megsérültek, esetleg meg is semmisülhetek érdemi információk”, ami elfogadhatatlan a képviselő szerint. (Forrás: www.hirszerzo.hu)