A szûkebb régiónkon kívül eső Ukrajnában és a Baltikumban viszont még bizonytalanabb a helyzet. "A gazdasági válság szétzilálta a kelet-közép-európai országok - korábban nagyjából együtt mozgó - mezőnyét" - mondta az [origo]-nak Richter Sándor, a Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (WIIW) vezető közgazdásza. Egy-másfél évvel ezelőtt még ugyanis szinte a teljes régió gombamódra növekedett - Magyarországot kivéve -, mostanra viszont különböző csoportokra tagolódott a térség.

Jelenleg úgy tûnik, három ország lehet képes jól átvészelni a 2008 végi, 2009 eleji sokkot: Lengyelország, Csehország és Bulgária. Lengyelország minimális növekedésre is képes lehet, miközben az EU 27 tagállamában átlagosan 3,9 százalékos visszaesésre számít idén a bécsi kutatóintézet. (Az IMF egyébként 0,7 százalékos lengyel GDP-zsugorodással számol, félhivatalos lengyel kormányzati számítások ugyanakkor 0,3-0,4 százalékos növekedéssel kalkulálnak, és a lengyel nemzeti bank is enyhe pluszra számít.)

A csehek is jól állnak

Richter szerint a cseheknél elhanyagolható mértékû GDP-esés várható idén, míg a bolgároknál is mindössze 3 százalékos lesz a csökkenés. Ez a három ország tehát mindenképp kiemelkedik a kelet-közép-európai szomszédok közül, hiszen mind jobban teljesít majd az EU-átlagnál is.

A legrosszabb "csoport" azonban ma már nem egyedül Magyarországot jelenti, csatlakozott hazánkhoz Románia, Szlovákia és Szlovénia - ezek az államok az EU-átlagnál nagyobb visszaesésre számíthatnak. Közülük három ország kapta a legnagyobb pofont a mostani válság során - fogalmazott Richter.

A WIIW kutatásai szerint 2008 második negyedéve és 2009 első negyedéve között ugyanis a három legnagyobb GDP-esést elkönyvelő állam Románia, Szlovákia és Szlovénia volt szûkebb térségünkben. (A tőlünk távolabb eső, speciális helyzetben lévő balti államok ennél nagyobbat zuhantak - erről az [origo] hétvégi cikkében olvashattak.)

Románia, Szlovákia és Szlovénia ezzel utolérte a negatív versenyben Magyarországot, a hazaihoz hasonló mértékben esik a trió bruttó hazai terméke. Nagyjából 6-9 százalékos nagyságrendû GDP-mínuszok láthatóak ezekben az országokban az első negyedévben, és éves szinten is 4-7 százalékos gazdasági zsugorodásra lehet számítani náluk. Magyarország helyzete tehát relatíve javult, lemaradásunk Szlovákiához és Romániához képest legalább nem nő.

Eurózónázók: Szlovénia és Szlovákia

Szlovákiát és Szlovéniát külön kiemelte Richter, miután ez a két ország vezette be térségünkben az eurót. Míg azonban a szlovákok túl erős átváltási árfolyammal csatlakoztak az eurózónához, Szlovéniában évek óta egészséges gazdaságpolitikát folytattak, ezért a délszláv országban kisebb kockázatokat rejt magában az euró bevezetése, mint északi szomszédunknál.

Szlovákiában ugyanis az euró árfolyamát olyan szinten szabták meg a bevezetéskor, ami forintban körülbelül 232 forint/eurós kurzust jelentene, tehát nagyon erősen. Ez Pozsony versenyképességét jelentősen rontotta, amit az is fokoz, hogy a szlovák gazdaság túlzottan egy iparágra koncentrál: az egy főre jutó autógyártásban korábban világelső volt az ország, márpedig ez az iparág szenvedte el az egyik legnagyobb visszaesést a mostani gazdasági válságban.

Nemcsak azok az országok teljesítenek az átlagnál rosszabbul Richter szerint, amelyek bevezették az eurót, hanem azok is, amelyek az euróhoz rögzítették a nemzeti valuta árfolyamát, esetleg valutatanácsot hoztak létre, amely mesterségesen erősen tartja a devizát.

Bulgária - egy kivétel, amely erősíti a szabályt

Erre példa a balti országok hallatlan zuhanása: Litvániában és Lettországban 19-22 százalékos negyedéves gazdasági visszaesést is regisztráltak az elmúlt két negyedévben. (Sőt, az észt ipar is 30 százalékkal esett, ahogy ez keretes írásunkból is kiderül.)

Richter hozzátette, a rögzített árfolyamú országok között egyedül Bulgária a kivétel, ott ugyanis szigorú költségvetési politikával párosult az erős valuta fenntartása. Így a válság idejére maradt költségvetési tartalék, hogy az állam mesterségesen beavatkozzon, és enyhítse a krízis hatásait.

Paradox módon egy olyan ország tudott tehát válsághelyzetben mégiscsak keynesiánus (keresletösztönző) gazdaságpolitikát alkalmazni - méghozzá kézzelfogható eredménnyel -, amely az állam gazdaságélénkítő szerepét korábban tudatosan figyelmen kívül hagyta. Régiónkon belül ugyanis Bulgáriában a harmadik legkisebb (körülbelül 3 százalék) a várható 2009-es gazdasági visszaesés.


(Forrás: www.origo.hu)