...ülő Heide Rühle és a francia Alain Lipietz felvetette: az amerikai szoftvervállalat ellen lefolytatott európai vizsgálat, illetve az azt lezáró elmarasztaló határozat és rekordösszegû bírság a hatályos szabályozás szerint ezt is maga után kellene, hogy vonja.

„2004 márciusában a Bizottság úgy határozott, hogy a Microsoft – azzal, hogy visszaélt szoftverpiaci erőfölényével – súlyosan megsértette az EU versenyügyi szabályait, és jelentős kárt okozott mind a versenytársainak, mind a felhasználóknak. 2007. szeptember 17-én az Elsőfokú Bíróság elutasította a Microsoft fellebbezését. A Microsoft nem nyújtott be fellebbezést e határozat ellen, ami ezért jogerősnek tekintendő” – állt a képviselők kérdésében, amely arra is kitért, hogy a szoftvercég az ítéletet követően éveken át elmulasztotta teljesíteni előírt kötelezettségeit, amiért további bírságot szabtak ki rá.

Az érvelés szerint mindezek miatt a Microsoftra érvényes az uniós költségvetési rendelet 93. cikkének b és c pontja, amely kimondja: „A pályázókat vagy az ajánlattevőket ki kell zárni a közbeszerzési eljárásban való részvételből, amennyiben b) jogerősen olyan jogalapon elítélték őket, amely a szakmai hitelüket megkérdőjelezi; c) súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amit az ajánlatkérő bármely eszközzel bizonyíthat.”

Az Európai Bizottság szerint azonban a Microsoftra nem húzhatók rá ezek a kritériumok, ezért a vállalatot nem kell kizárni az uniós közbeszerzésből. Amint a nemrég elkészült állásfoglalásban szerepel, a költségvetési rendelet valóban biztosít lehetőséget konkrét gazdasági szereplők kizárására. De a b pont bûncselekmény miatt jogerősen elítélt társaságokra vonatkozik, márpedig az amerikai szoftvervállalat elleni versenyügyi fellépés és elmarasztalás nem tekinthető annak. Ami pedig a szakmai kötelességszegést illeti, a homályos megfogalmazás miatt itt eseti elbíráslás alapján lehet egyes gyártókat kizárni, amire az adott közbeszerzési eljárások keretében kerülhet sor – áll a válaszban.

(Forrás: www.itcafe.hu)