A hazánkban dolgozó kínaiak elsősorban a kereskedelemben, illetve a vendéglátásban találják meg számításukat. A főként könnyûipari cikkekkel, illetve ruházattal foglalkozó, illetve kisebb gyorséttermeket mûködtető távol-keletiek közismertek kedvező áraikról. Mégis gyakran éri őket az a vád, hogy alacsony színvonalú termékeket forgalmaznak.

A kínai és magyar vállalkozók kulturális háttere nehezen hasonlítható össze, így aztán viszonylag nehezen határozható meg, mitől is sikeresek az előbbiek által mûködtetett cégek. Az is kérdéses, hogy képesek vagyunk-e tanulni távol-keleti partnereink, illetve versenytársaink módszereiből.

Tanulható-e a folyamatos gürcölés?

A kínaiak talán legfontosabb helyzeti előnye rendkívül jó beszerzési útvonalaikban rejlik - állapítja meg Zsolt Péter szociológus. A Kínában maradt "rabszolgahad" hihetetlenül olcsó árucikkekkel látja el a Magyarországra települt kereskedőket és ez behozhatatlan előnyt jelent.

Jóllehet, Kínában az egykézés elterjedtsége miatt a gyermek nagy érték, ezért gyakran elkényeztetik, ifjúkorba lépve mégis nagyot változik az életük. Kínában ugyanis a legkisebb eredményért is iszonyúan meg kell küzdeni, az ottaniak szó szerint gürcölnek - teszi hozzá a távol-keleti ország hangulatát személyesen is megtapasztaló szociológus.

"Efféle munkakultúrával olyan elkényelmesedett civilizáció, mint az európai, képtelen versenyezni. Válaszom tehát arra a kérdésre, hogy mit tanulhat egy magyar vállalkozó a kínaiaktól, az, hogy tulajdonképpen semmit" - vonja le végső következtetését Zsolt Péter.

Természetesen igaz, hogy az alapvetően csekély igényû kínaiak némileg "puhulnak" egy nyugati országban élve, és viszonylag több kiadást engednek meg maguknak, de ez habitusukon számottevően nem változtat. A kínai ráadásul mindig is a világ legnagyobb kereskedő népe volt - teszi hozzá Zsolt.

Zsolt Péter szerint a kínaiak sokszor nem mennek bele olyan feltételekbe, amelyekbe mi, magyarok igen. Egy kínai üzletember mindig az erőfölény elvéből indul ki, nem tolerálja, hogy kilencven nappal a teljesítés után még mindig nem fizetnek nekik. Lényeges az is, hogy a kínaiak gyakran igen kicsiny haszonkulccsal is beérik. Összességében a szociológus úgy gondolja, hogy a protestáns kultúra versenyképtelen az ázsiai üzleti kultúrával szemben.

Kincset érő telefonkönyv

A rendkívül zárt rendszer, melyben élnek és dolgoznak, sokkal kiterjedtebb és hatékonyabban mûködő kapcsolatrendszert biztosít számukra, mint amilyet az individuálisabb szemléletû magyar vállalkozó valaha is remélhet - emeli ki elsőként az egyik lehetséges sikertényezőt Várhalmi Zoltán. Ritka látvány, hogy egy munkát kereső kínai hirdetési újságot böngészne, vagy akár az interneten kutatna állás után. Ha segítségre van szükségük, határokon átnyúló kapcsolataikat mozgatják meg - mondta el a magyarországi bevándorlók identitásával foglalkozó, a témában jelenleg PhD-disszertációját író szociológus

Várhalmi a kínai identitás másik legfontosabb jellegzetességként a felhalmozó logikát jelöli meg. Kínában ugyan van állami nyugdíjrendszer, ám a gyakorlatban senki nem várja, hogy öregkorában ténylegesen az állam tartsa el, ezért jellemző a kiadások alacsony szinten tartása, a takarékoskodás. A kínaiak viszonylag keveset költenek szórakozásra, egyetlen kivétel a szerencsejáték.

Hozzájárul a kínaiak sikeréhez az is, hogy rendkívül kedvező hitelkonstrukcióik vannak, Kína állami szinten is támogatja a diaszpóra üzleti tevékenységét. Egy kínai például konkrétan anyagi segítséget is kaphat Pekingtől budapesti üzlete megalapításához - teszi hozzá Várhalmi.

A kapcsolati tőke fontosságának azonban létezik árnyoldala is: a Budapestre frissen érkező kis kínai gyakran kiszolgáltatott lesz hosszabb ideje nálunk élő, sikeresebb társának, mivel a nyelvet nem ismerve neki dolgozik. Gyakran hivatalos ügyeinek intézését is átengedi munkáltatójának. Így viszont olyan, hosszútávú függőségi viszony alakulhat ki, amelyben a kiszolgáltatott fél képtelen egyről a kettőre jutni - mutat rá a kínai bevándorlólét visszásságaira Várhalmi Zoltán.

(Forrás: Braunmüller Lajos,  www.vnegyed.hu)