... tönkremenőben lévő magyar bolt számára, ha franchise hálózathoz csatlakozik? Jószerivel csupán egyetlen céget, a Főfotót vette meg egy nemzetközi franchise rendszer, a Photo Porst (ma Photo Hall), és a kilencvenes években történt meg néhány olyan vállalat magyar magánkézbe adása, amelyek korábbi nevüket megőrizve a továbbfejlődés, a hálózatépítés irányának a franchise-t választották: például a Herbária, a Líra és Lant, a BÁV. A kilencvenes évek még két fontos tendencia kialakulásának az ideje volt: megjelentek itthon a máig is sikeresen mûködő külföldi franchise rendszerek (például a KFC, a Pizza Hut, a Mister Minit, a Calzedonia), valamint elkezdtek kialakulni és formálódni a ma is sikeres magyar rendszerek (mint a Fornetti, a Happy Box, a Diego, a Starfleur, és a High Care).
 
Élen a Fornetti

Az elmúlt években sok külföldi franchise rendszer vetette meg a lábát a magyar gazdaságban. Ha azonban megnézzük a tekintélyes Franchise Europe magazin 2005. évi top 500-as listáját, azt látjuk, hogy az ott felsorolt cégeknek csupán alig 10-15 százaléka van jelen a hazai piacon. Még az olyan világcég, mint a Subway is csak 2-3 éve nyitotta meg első éttermét nálunk. Ezen a listán az első a McDonald’s, második a Tecnocasa ingatlanközvetítő, harmadik a magyar Fornetti, negyedik a Burger King, huszonötödik helyen pedig a Pizza Hut áll. A Fornettivel először került fel – és rögtön igen előkelő helyre – egy kelet-európai franchise rendszer a toplistára.

Összefoglaló elemzés ugyan még nem készült a magyarországi franchise vállalkozásokról, de a szakmai becslések alapján azt mondhatjuk, hogy ma Magyarországon körülbelül 300 franchise, illetve franchise-szerû vállalkozás, hálózat mûködik és 25 ezer vállalkozó dolgozik franchise átvevőként. A franchise rendszerekben körülbelül százezer alkalmazott dolgozik, vagyis az összes foglalkoztatottnak körülbelül 2,6 százaléka. A franchise rendszereken keresztül bonyolódó kiskereskedelmi forgalom legalább ezermilliárd forintra rúg, amely 5-6 százalékos részesedésnek felel meg. Ugyanez az arány Európában 15-20 százalék, az Egyesült Államokban pedig 40 százalék körül van.

Olcsó és hatásos

A várható általános gazdasági jellemzők, és tendenciák miatt a franchise robbanásszerû fejlődés előtt állhat Magyarországon az elkövetkezendő években. Egyrészt az EU-hoz történt csatlakozásunk, az integráció elmélyülése sok lehetőséget és kényszert jelent a vállalkozások számára. Másrészt nemzeti piacunk fejlődése, mind az európai integráció miatt a piaci verseny az elkövetkezendő években tovább fog erősödni. A kicsik, a gyengék, a magányosak, a felkészületlenek többsége törvényszerûen el fog bukni. Az előbbiekből is következően erősödik az összefogás kényszere és igénye. A kereskedelem és a szolgáltatások területén a multikkal vagy a nagyokkal, illetve a versenytársakkal szemben egy lehetséges és hatékony fegyver az összefogás, a hálózatok kialakítása, a franchise. Vevői oldalon pedig nőni fognak a minőségi igények, vagy azért, mert a vásárló megkövetelheti a pénzéért a jó minőséget, vagy azért, mert a kevés pénzéért az elérhető legjobb minőséget fogja keresni. A minőség, a színvonal biztosításának, garantálásának lehetősége: a franchise. Mind a marketingkommunikációs, mind a minőségbeazonosítási, mind a gazdálkodási követelmények miatt az elkövetkezendő években a márkaépítés jelentősége növekedni fog. Ha egy kereskedelmi-szolgáltató cég túlélni, fejlődni akar, márkát kell építenie, amire a legolcsóbb megoldás a franchise.

Franchise az élelmiszer-kereskedelemben

Az 1990. évi úgynevezett előprivati-zációs törvény a kiskereskedelmi egységek (közértek, éttermek, kis üzletek) privatizációjáról rendelkezett, mely szerint ezek egy részét lényegében egyenként, magyar vállalkozóknak kellett értékesíteni. Az ebben rejlő lehetőséget ismerte fel 10 magánkereskedő, akik összefogtak és a KÖZÉRT privatizációja során 17 üzletet megszereztek. Ezzel alakult meg 1992-ben a CBA, amely annak idején beszerzési társulásként indult, 2005 óta pedig „félúton a beszerzési társulás és a franchise rendszer között” mûködik. A Coop franchise az áfészek vezetőinek felismerése nyomán 1997-ben indult. A CBA-ból vált ki néhány cég, és hozta létre 2001-ben a Reál Élelmiszer-hálózatot (magukat nem nevezik franchise-nak). Megemlítendő a Honiker, amely 21 cég beszerzési társulásaként mûködött, de 7 cég és ezzel több száz üzlet 2005. évi Co-ophoz történő átállásával gyakorlatilag megszûnt.

Mint hírlik, napirenden van a Coop

...és a Reál stratégiai együttmûködésé-nek kérdése, a CBA pedig már 10 országra kiterjedő hálózatot üzemeltet. Említést érdemel még a veszprémi székhelyû, önálló Vianni franchise, amely a napi élelmiszerek kivételével lényegében hasonló termékkört forgalmaz, mint a fentiek. A Vianni-nak jelenleg egy saját és 30 franchise üzlete van a Dunántúlon. A kis élelmiszerboltok összefogása, a kisebb hálózatok stratégiai egyesülése nagy beszerzési társulásokba és franchise rendszerekbe egyértelmûen a már itt lévő multinacionális szuper- és hipermarketek, valamint a még várhatóak bejövetele „elleni” összefogás a túlélésért. A Coop és a CBA kapcsán elmondhatjuk, jól sikerült a túlélési stratégia, és még annak is örülhetünk, hogy változatlanul magyar tulajdonban vannak. Aki tehát ma élelmiszerboltot szeretne nyitni, vagy meglévő üzletét, üzleteit szeretné megmenteni a tönkremenéstől, csupán egyetlen dolgot tanácsolhatunk neki: csatlakozzon valamelyik hálózathoz!

(Forrás: www.hvg.hu)