... adóhatóság  figyelmét cégünk iránt. Nagyobb vagyon esetében az offshore megoldás tûnik a legkézenfekvőbbnek. Az adótanácsadás során a szakember elsősorban arra köteles figyelni, hogy ügyfele számára ne adjon a vagyon elvonására, a vagyon elsikkasztására vonatkozó olyan tanácsot, amely az ügyfelet arra buzdíthatja, hogy azt végre is hajtsa.

Fontos, hogy az adótanácsadó tisztában legyen a saját és az ügyfele büntetőjogi felelősségével, és arról az ügyfelét tájékoztassa is – így summázta a FigyelőNetnek Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) fővárosi szervezetének megbízott elnöke a könyvelő hatáskörét.

A legális adóelkerülés

Az üzleti év végén célszerûnek tûnhet a leltározás feladatai előtt minden egyes eszközt számba venni. Így van ez a pénzeszközökkel is, főleg a készpénzzel. Azok a főleg családi kisvállalkozások, ahol menet közben a készpénzgazdálkodásnál lazábban követik a szabályokat, év végével érdemes azokat szigorúbban áttekinteni. Ezért is javasolható, hogy az év végi záróegyenlegek megállapításakor nevesítsék a könyvekből hiányzó pénzösszeget – foglalta össze a cégek december végi teendőit az elnök.

A legkézenfekvőbb megoldás, ha a hiányzó pénzösszeg az ügyvezetőhöz/tulajdonoshoz kerül, hiszen az ő "kezelésében" van. Rendszerint ez a számára adott kölcsönként testesül meg. Ez a kölcsön akkor lesz adómentes, ha a magánszemély legalább 5 százalékponttal magasabb kamatot fizet meg rá, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata (Most az alapkamat 8 százalékos, tehát a kölcsön kamatának legalább 13 százalékosnak kell lennie.)

A külföldi bankszámla is adóköteles

A kisvállalkozások megtakarított forintjai számára a külföldi bankszámla is egyfajta megoldást nyújthat a vagyonuk mentésére, amely később vésztartalékként, vagy egyéb módon felhasználható. A kamatadó bevezetésével azonban a külföldre menekített magánvagyon is adóköteles lett. Az uniós direktíva információcserére kötelezi a bankokat 2005. július 1. óta a külföldön kamatjövedelmet szerző magánszemélyekről. Mindegyik EU-tagállamban adóköteles a banki befektetés, a szabályozás azonban eltérő. Az egyik szabályozás szerint a személyi jövedelemadóval együtt kell leadózni a banki kamatjövedelmet.

Máshol bizonyos mértékig adómentes a banki jövedelem, vagy a számlával rendelkezők választhatnak a kamatadó és a forrásadó között. Azon országok, melyek nem fogadták el az információcsere kötelezettségét (Ausztria, Belgium és Luxemburg, valamint a négy miniállam), forrásadó megfizetésére kötelezik a számlatulajdonosokat.

Offshore megoldások

Egy ciprusi offshore cég alapítása 2670 euróra rúg (673 000 forint), ha névleges szolgáltatás is társul mellé (tulajdonos-, igazgató biztosítása), akkor ez további 1070 euró (270 000 forint) költséget jelent. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges egy meghatalmazás is, mely 290 euró (73 000 forintot) – tájékoztatta a Figyelőnetet a Crystal WorldWide offshore cégalapítással foglalkozó tanácsadó cég. Például egy ciprusi offshore cég esetében 10 százalékos az adókulcs, de létezik fixadót kivető miniállam is, például a Seychelle-szigetek, vagy a brit Virgin-szigetek, ahol 100 dollár a fix adó mértéke.

Az offshore cégalapítás révén magyar kis- és középvállalkozások számára is elérhetőek azok az – uniós direktívák által szabályozott – adótervezési- és optimalizálási lehetőségek, melyekkel megőrizhetik, illetve mobilitást adhatnak a cégeladásból származó vagyonnak. A fenti cégalapítási összegekből persze kiderül, hogy azt egy kisvállalkozás aligha engedheti meg magának. A közepes vállalkozások esetében viszont már érdemes lehet a cég vezetésének megfontolni a kisebb adóbefizetéssel, viszont nagyobb induló összeggel járó offshore „kiszervezést”.

A rendszerváltás óta a magyar cégek egy jelentős hányada felnőtté vált, "eladósorba került", a cégeladás pillanatában pedig komoly árfolyamnyereséggel számolhatnak, melyet Magyarországon jelenleg 25 százalékos adó sújt. Az uniós csatlakozással új adótervezési és adóoptimalizálási távlatok is megnyíltak hazai vállalkozások és a cégtulajdonosok előtt. Ugyanis az anya- és leányvállalatok viszonyait szabályozó, úgynevezett átalakulási direktíva szerint az egy tulajdonoshoz tartozó uniós vállalkozások közötti részesedéscsere nem adóztatható.

Amennyiben egy magyar cégtulajdonos úgy dönt, értékesíti vállalkozását vagy üzletrészét, legjobban akkor jár, ha saját magával köt üzletet. Vagyis alapít egy offshore vállalkozást például Cipruson (ahol Európában a legmegengedőbb a cégtörvény, így könnyebb céget alapítani), majd a hazai cégének üzletrészét ennek a ciprusi cégének a részesedésére cseréli - adómentesen. A hazai cég értékesítése a külföldi cégbe cserélt üzletrész eladásával történik, így az árfolyamnyereség-adó alól mentesülhet a tulajdonos, mivel ezen részesedés után nem jár osztalék.

A nyilvánvaló előnyök ellenére a hazai kkv-k közül egyelőre csak nagyon kevesen élhetnek majd a fent említett lehetőséggel. Ehhez egyfajta szemléletváltás is fontos lenne a cégek körében, mégpedig az, hogy a vállalkozó ne feltétlenül csak azt kezelje saját vagyonának, ami az ő nevén és bankszámláján van, hanem az általa tulajdonolt cég befektetéseit is.

Illegálisan is lehet

Az offshore cégek léte és az azokon keresztüli befektetés vagy szolgálatásnyújtás egyáltalán nem illegális, azonban miután a tulajdonosi kör rejtve maradhat és a számviteli és adózási szabályok lényegében mellőzhetőek, az offshore cégek könnyû talajt kínálnak az adózási és vagyonkimentési szándékoknak. Ám ezek legális használata elsősorban a befektetések értékesítése során összegyûlt pénzösszeg adózás nélküli visszaforgatásakor nyújt előnyt. Ilyenkor a magánszemélyeknél nem keletkezhet pénzben realizált jövedelem. A visszaforgatott összeg pedig a megspórolt adóval növekszik. Így annak adózási megtakarítása is további profitot termel.

Gyakori adókikerülési módszer az offshore vagy más cégek valótlan teljesítéseinek valósként való feltüntetése, amit a szakzsargon csak "alápapírozásként" ismer. Ezen szerződéseket, teljesítési igazolásokat, számlákat az adóhatóság azonban egyre gyakorlottabban emeli ki az ellenőrzések során. Azt azonban mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy az adóhatóság felé a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy a szerződések mögött valós üzleti események is történtek. A kérdés inkább az, hogy ez milyen könnyen maradhat rejtve az adóhatóság elől, és annak feltárásakor gyanús mivolta ellenére elegendő jogi eszköz áll-e majd rendelkezésre az adóelkerülés bizonyítására?

(Forrás: www.fn.hu)