A következő évtized két sztárja

A becslések szerint a következő évek legnagyobb sztárja a napenergia lesz, de nem sokkal marad el majd tőle a szélenergia sem.

A napenergia lehet a következő évtized legjobban bővülő megújuló energiaforrása, aminek a terjedését nagyban segíti a támogató politikai környezet, a költséghatékonyság és az olcsó finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés is.

a SolarPower Europe becslései szerint 2024-re a globálisan telepített napenergia kapacitás a 2019-es 634 gigawatt több mint duplájára bővülhet.

A SolarPower becslései szerint ez felelne meg a normál forgatókönyvnek, ettől az értékek persze eltérhetnek. Számításaik szerint egy kevésbé kedvező esetben is alsó hangon 1177 gigawatt lehet a globális napenergia kapacitások mértéke 2024-re, de az optimista változatban ez elérheti akár az 1678 gigawattot is.  

Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője nyilatkozta nem régen, hogy:

Az adataink azt mutatják, hogyha Európa elkötelezett és képes a zéró emissziós céljait követni, akkor öt éven belül a napenergia lehet a legnagyobb áramforrás a kontinensen.

A szélenergia is masszív bővülés előtt áll a következő években, különösen a tengeri szélenergia, amely eddig minimális energiaforrást biztosított, de a szerepe jelentősen növekedhet. A Globális Szélenergia Tanács (GWEC) becslései alapján az alábbi szerint alakulhat a szélenergia termelése a következő években:

A 2019 végi 650 gigawattról a teljes telepített kapacitás akár 1000 gigawattra is emelkedhet 2024-re. A legtöbb telepített szárazföldi kapacitás 2019 végén Kínában volt, ezt követte az Egyesült Államok és Németország. Ez a három ország adta így a teljes kapacitás több mint 60 százalékát.

a megújulók a szenet megelőzve 2025-ben a világ első számú villamosenergia-forrásává válhatnak, amikor is a globálisan megtermelt áram hozzávetőleg harmadát fogják előállítani megújulókból.

A 2025-ig tartó időszakban telepítendő új kapacitások mintegy 60 százalékát a napenergia, 30 százalékát pedig a szélenergia teheti ki a Nemzetközi Energia Ügynökség várakozásai szerint.

Na, de miért mennek ilyen jól a megújulók?

Számos oka vannak annak, hogy dinamikusan növekednek a kapacitások a megújulók területén, ezek közül az alábbiak a fontosabbak:

• Erős társadalmi és politikai támogatottság: nyilván az egyik, ha nem a legfontosabb tényező a megújuló energiaforrások térhódításában, hogy erre komoly társadalmi igény mutatkozik, egyre inkább fontosnak tartják az emberek a környezetvédelmet, emellett a politikai környezet is támogató világszerte. Az Egyesült Államokban például Joe Biden még korábban egy 2 000 milliárd dolláros klímatervet lengetett be, amelynek keretében a megújuló energiákra és ezzel kapcsolatos beruházásokra költene (pl. elektromosautó-gyártás és közlekedés támogatása, 500 millió napelem és 60 ezer szélturbina telepítése). Más kérdés persze, hogy mennyire tudja majd ezt a gyakorlatban is átverni a teljes törvényhozáson. Emellett az EU 2050-re célozta meg a klímasemlegesség elérését, és néhány nappal ezelőtt abban is megállapodott az Európai Tanács, hogy 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkentsék a károsanyag-kibocsátást az EU egészében az 1990-es bázishoz képest. Ez elég közel áll az Európai Parlament által kitűzött 60 százalékos célhoz, így egy potenciális alku is látótávolságon belülre került. Végül Xi Jinping, kínai elnök is bejelentette néhány hónapja, hogy Kína 2060-ra szeretné elérni a karbonsemlegességet.  
• Egyre fontosabb az ESG: az ESG egy olyan befektetést támogató kritériumrendszer, amely a kiválasztás során figyelembe veszi a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményét is. Ez egyelőre főleg Európában divatos egyébként, de az Egyesült Államokban is növekszik a szerepe, már 1000 milliárd dollár feletti összegű eszközt kezelnek ilyen kritériumok figyelembevételével világszerte. Ez azért fontos, mert ha továbbra is bővül ez a szektor, akkor azok a vállalatok, amik kevésbé környezetbarát módon működnek kevesebb forráshoz tudnak majd hozzájutni. Ez pedig természetesen erős ösztönzőként hat a társaságokra is, hogy minél több zöld technológiát használjanak.
• Támogatás intézményi befektetők részéről: az ESG kritériumrendszerrel összhangban és ahhoz szorosan kapcsolódva egyre több nagy intézményi befektető emeli fel a szavát a környezetbarát technológiák támogatásával kapcsolatban. A világ legnagyobb befektetője, a Blackrock, amely már lassan 8 000 milliárd dollárnyi eszközt kezel nem régen közölte, hogy a 2021-es stratégiájában központi szerepet fog kapni a klímaváltozás, így a környezeti és társadalmi hatásokat kiemelten fogja kezelni a befektetéseinél. Kérdés persze, hogy a gyakorlatban mennyire lesz majd keményvonalas a világ legnagyobb alapkezelője.
• Technológiai költségek: végül az sem egy elhanyagolható szempont, hogy az elmúlt években dinamikusan csökkentek a megújuló energiaforrások gyártásával, telepítésével kapcsolatos költségek, hatékonyságuk jelentősen javult, főleg a szél- és napenergia vonatkozásában.  

Vannak persze bőven kihívások is, hiszen főleg infrastrukturális szempontból jelent igen komoly kihívást a megújuló energiák kezelése.

Ezek egy része technikai jellegű, hiszen vannak mérnöki kihívások is, illetve a megújulók esetében egy másik aspektus, hogy a teljesítmény sokszor függ az időjárási körülményektől is (pl. fúj-e a szél, süt-e a nap), így fontos az előrejelzés, az energiatárolás, a digitalizáció és a rugalmas rendszerek kialakítása is. Másrészt pedig szimplán a hálózatok, vezetékek megfelelő ütemben történő bővítése is számottevő erőforrást igényel.

A teljes cikk: Beköszöntött a megújuló energia korszaka, az Oscar-díjat a nap- és a szélenergia kapja