Ha a tényadatokból indulunk ki, akkor az első negyedévben még 2,2 százalékot bővült is a magyar gazdaság, de sajnos a másodikban - mértékét tekintve még az elemzőket is meglepve - 13,6 százalékkal elmaradt a bázistól. Az adattól sokan megijedtek, hiszen a környező országok számai nem voltak ilyen vészesek - írja a Telex.
A kérdés, hogy a harmadik negyedévben, a visszanyitások, majd a részleges, újbóli lezárások (külföldiek belépése) után, amikor már javul a hazai fogyasztás, dolgoznak az autógyárak, tele vannak a vidéki szálláshelyek, akkor mire képes a magyar gazdaság. Elemzők szerint egy ilyen évben egyszerűen el kell fogadni, hogy nem lehet növekedni, immár nem reális az, hogy ezt az évet a magyar gazdaság pluszban zárhassa.
- a vendéglátóiparban a második negyedévben egy fokozatos visszaépülés látható, a harmadik negyedévben remélhetőleg további javulást lehet tapasztalni
- a turizmusban nagy kiesést okozott a külföldiek hiánya, azonban mégsem akkorát, mint pl. Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban vagy Horvátországban
- a belföldi idegenforgalom viszont szárnyalt, főként a Balaton régió, ahol plusz 10 százalékos is lehet az év. Azonban a vidék sem egységesen járt jobban azzal, hogy aki külföldre ment volna, az is inkább itthon nyaralt (pl. Sopronból hiányoztak a külföldi turisták, ahogy Budapestről is). Azért attól is lehet tartani, hogy a home office alatt kényszerűen kivett szabadságok, a fizetéscsökkenések, a munkanélküliség emelkedése az őszi belföldi fitneszszezonra is rányomja a bélyegét.
- éledezik az autóipar, bár Nyugaton továbbra is lassultak az eladási számok, Ázsiában (elsősorban Kínában) gyorsul a piac, mert egyesek félnek a tömegközlekedéstől, és előrehozzák későbbre tervezett autóvásárlásukat
- a hazai áramfogyasztás a legrosszabb leállós időszakban 14,5 százalékkal maradt a bázis alatt, augusztus elején azonban már 3,5 százalékkal meg is haladta a bázist.
- buli helyett inkább otthon barkácsoltak a magyarok: brutálisan kilőtt a barkácsboltok forgalma (egy ideig 90 százalékkal is, miközben az eseményekre, szórakozásra költött pénz 90 százalékkal esett). Amint aztán nyíltak a boltok, lazultak a szabályozások, a kiskereskedelmi egységekben bázis felé emelkedett a forgalom, a barkácsboltok pedig elvesztették a megugrott vásárlómennyiséget.
- az ingatlanpiac sztárjai lettek a kertes házak: kezdetben az adásvételek lefagytak, majd a kertes házak, például a balatoni ingatlanok részpiaca felpezsdült és drágulni kezdett. Mostanra pedig egyszerre jelentkezik az emberek pénzügyi óvatossága, kivárása, a 27 százalékos áfatartalmú lakások megjelenése, így nehéz szétszálazni, hogy mit okoz a járvány és mit a többi változás.
- az ipar lejtmenetbe került: leálltak az üzemek, elbocsátási és a kényszerszabadságolási hullámok jöttek. Ma már működnek az ipari üzemek, és még fejlesztésekről is hallani.
- a magyarok fogyasztási, vásárlási szokásai - talán örökre - gyökeresen megváltoztak: ha a kieső éttermi szolgáltatások nem épülnek vissza, akkor biztosan kevesebb fog fogyni a minőségi borokból, sajtokból, bélszínből, libamájból, stb. Ami pedig kiesik az egyikből, az egyáltalán nem hozható vissza a másiknál: otthon jobban tervezünk és takarékoskodunk az alapanyagokkal.
Továbbra is kérdés, hogy mennyire lesz képes rugalmasan reagálni az igényekre a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a kereskedelem.
- koronavírus-járvány idején egy csomó online szolgáltatás, az otthoni kenyérsütő, a vécépapír-felhalmozás, bizonyos tartós élelmiszerek (liszt, rizs, étolaj, keksz) bezsákolása megbolygatta egyes árucikkek piacát. Meglepő módon egy termék, a lakókocsi viszont tartósan hiánycikk lett, az egész világon felértékelődött az izolált nyaralás.
(Forrás: telex.hu, penzcentrum.hu)