A Reuters beszámolója szerint a Meta egyszerre néz szembe a költséges AI-infrastruktúra finanszírozásával és a működési költségek féken tartásának kényszerével. A cég a Reuters szerint 2028-ig 600 milliárd dollárt tervez adatközpontok építésére, a 2026-os tőkeberuházási kiadása pedig akár 135 milliárd dollárig is felmehet.
Korábban, 2022 év végén és 2023 éveleji körülbelül összesen körülbelül 21 000 fős létszámleépítés hajtottak végre. Ennek fényében a mostani akár 20% feletti elbocsátás is realizálódhat. A beszámolóban idézett értelmezések szerint a jelenlegi helyzetben az AI-beruházások költsége, a korábbi túlfelvétel és a hatékonysági szempontok egyaránt szerepet játszhatnak.
A Meta ügyéhez kapcsolódóan az AI-infrastruktúra európai bővítési tervei is figyelmet érdemelnek. A német kormány frissen elfogadott adatközpont-stratégiája szerint 2030-ig legalább megdupláznák az ország adatközpont-kapacitását, és megnégyszereznék a mesterséges intelligenciához, illetve a nagy teljesítményű számításhoz kapcsolódó kapacitásokat. A German Datacenter Association közlése szerint a stratégia mellett a hálózati csatlakozás, az energiaellátás és a helyi társadalmi elfogadottság kérdése is napirenden marad.
Az IEA becslése szerint az adatközpontok ma a világ éves villamosenergia-fogyasztásának nagyjából 1,5 százalékát adják, és ez 2030-ig több mint kétszeresére nőhet, elsősorban az AI-hoz kötődő, gyorsított számítási igény miatt. A szervezet szerint a globális adatközponti áramfogyasztás 2030-ra elérheti a 945 TWh-t, miközben az energiaigény területileg koncentráltan jelenik meg, ami a hálózatok számára külön kihívást jelent. Az Európai Unió ehhez kapcsolódóan külön adatközponti energiahatékonysági és jelentési kereteket alakít ki.
Források:
https://www.iea.org/reports/energy-and-ai/energy-demand-from-ai
