Az IEA (International Energy Agency – Nemzetközi Energiaügynökség) 1974-ben alakult, párizsi székhelyű kormányközi szervezet, amelyet eredetileg az olajválságra adott válaszként hoztak létre. Ma 32 tagállamot tömörít, döntően fejlett gazdaságokat, és az energiabiztonság, az energiapolitika és az energiaátmenet kérdéseiben a világ egyik legbefolyásosabb elemző intézménye. Éves és tematikus riportjai — köztük a 2025-ben megjelent Energy and AI jelentés — a kormányok, vállalatok és iparági döntéshozók fontos hivatkozási alapjai közé tartoznak. 

Az AI-modellek betanítása és futtatása rendkívül energiaigényes. A hagyományos szerverekkel szemben a GPU-alapú gyorsítószerverek fogyasztása az IEA alap forgatókönyve szerint évi 30 százalékkal bővül, miközben a hagyományos szerverek csak 9 százalékos ütemben növekednek. 2030-ra az adatközpontok együttes fogyasztása várhatóan megkétszereződik: eléri a 945 terawattórát, a globális fogyasztás közel 3 százalékát.

A növekedés földrajzilag korántsem egyenletes. Az Egyesült Államok és Kína együtt adja a globális növekmény közel 80 százalékát. Amerikában egy főre vetítve 2030-ra már több mint 1 200 kilowattóra jut csupán az adatközpontokra — ez egy átlagos amerikai háztartás éves fogyasztásának nagyjából tíz százaléka. Európa és Japán mérsékeltebb, de szintén jelentős növekedést mutat, miközben Délkelet-Ázsia — részben szingapúri és dél-malajziai csomópontjainak köszönhetően — az évtized végére megkétszerezi kapacitását.

Az IEA három alternatív forgatókönyvvel is számol. Ha az AI-elterjedés a vártnál gyorsabb és az ellátási lánc rugalmasabb lesz, a fogyasztás 2035-re meghaladhatja az 1 700 terawattórát — ez a globális igény 4,4 százaléka. Ha viszont a hatékonyságjavítás felülkerekedik, ugyanaz a digitális szolgáltatásmennyiség kisebb fogyasztással fedezhető, és az igény 970 terawattóra körül stabilizálódhat. A leglassabb fejlődést feltételező ellenszél-forgatókönyvben a fogyasztás 700 terawattóra körül tetőzik, és 2035-re sem haladja meg a globális igény 2 százalékát.

Az elemzés egy fontos relativizáló megállapítással zárul: bár az adatközpontok fogyasztásnövekedése abszolút számokban jelentős, az elektromos járművek elterjedése, az ipari elektromosítás és a légkondicionálás tömeges adoptálása összességében nagyobb húzóerőt jelent a globális villamosenergia-igényre. A különbség mégis az, hogy az adatközpontok — az elektromos autókkal ellentétben — meghatározott helyszíneken sűrűsödnek, ami hálózati integrációjukat összetettebbé és lokálisan jóval érzékenyebb kérdéssé teszi.

Forrás:

IEA (2025), Energy and AI, IEA, Paris, https://www.iea.org/reports/energy-and-ai, Licence: CC BY 4.0.

Megjegyzés:
A fenti elemzés az IEA-anyaga alapján készült magyar nyelvű átdolgozás. A tartalomért kizárólag a szerző felel; azt az IEA és tagországai nem támogatják.