A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2019 novemberében 6,8 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index alapján 4,5 százalékos csökkenés mutatható ki. A korábbi hónapokhoz képest mérsékeltebb éves növekedés és a havi alapú mérséklődés a tavalyi magas bázisnak és az idei októberi kiugró bővülés korrekciójának tudható be.

A tavalyi év egészét tekintve az adatok nem várt növekedést mutattak, ennek fényében az ágazat súlya a bruttó hazai termék előállításában jóval 5 százalék felett alakulhat 2019-ben - erre korábban nem volt példa.

Épületből 8, míg egyéb építményből 5,7 százalékkal több épült az előző évi szinthez viszonyítva. 2010-hez képest tavaly már 115 ezerrel több lakás szerepelt a nyilvántartásban. A családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) és egyéb kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2015 óta folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma is: míg 2015-ben az egész évben 7600 lakás épült, addig 2018-ban 17 700 és 2019-ben csak szeptemberig már 10 300-ra nőtt az épített lakások száma. Emellett az év első három negyedében tovább folytatódott az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések bővülése, ugyanis darabszámuk közel 28 ezer volt, ami éves alapon 2,7 százalékos növekedést jelent.

A közlemény szerint 2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű építőipari beruházás fog megvalósulni Magyarországon. Ezek a beruházások közvetlenül és közvetve hozzájárulnak a magyarok életminőségének javulásához, hiszen a cél az, hogy Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa között legyen.

Az Európai Uniót tekintve a magyar ágazat szintén az élmezőnyben található. A visegrádi országok közül novemberben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az építőipar, de uniós összevetésben is erősek az ország mutatói: az elmúlt 10 évben a tagországokban összesen átlagban 6 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, míg Magyarországon ez az érték 72 százalék.

Az ITM az elmúlt időszakban jelentős összegekkel támogatta az építőipari szereplők modernizációját. A hazai kis- és középvállalkozások versenyképesség-növekedését segíti, ha megfelelő forrásokkal rendelkeznek a korszerű technológiák alkalmazásához, olyan eszközök beszerzéséhez, amelyekkel munkafolyamataik egyszerűsíthetőek, a termelési kapacitásaik pedig növelhetőek. Gyorsabb, jobban tervezhető építőipari kivitelezés az elvárás, amely egyértelműen hozzájárulhat a hatékony munkavégzéshez. A technológiai korszerűsítéshez az ITM az elmúlt két évben 28 milliárd forintos támogatást nyújtott az építőipari vállalkozásoknak.