Így foglalható össze Elon Musk jövőképe. Az amerikai vállalkozó egyik cége, a Neuralink ezért azt tervezi, hogy a lézeres szemműtétekhez hasonló egyszerűséggel, gyorsasággal és fájdalommentességgel operál számítógép-csatlakozást az emberek agyába.

Ezt több okból sem érdemes egy kézlegyintéssel a sci-fi birodalmába utalni. Részben azért nem, mert Musk merész ötleteinek egy része már megvalósult: az ő vállalkozásai gyártják a Tesla villanyautókat és az immár rendszeresen ingázó Falcon űrrakétákat. Igaz, az emberszállító csőposta, a Hyperloop alagút még csak kísérlet. Jó tudni azt is, hogy 2016 óta Musk 100 millió dollárt fektetett a Neuralinkbe, amely immár száz munkatársat foglalkoztat.

Az agy számítógépesítése azért sem puszta fantasztikum, mert egyszerűbb formában évtizedek óta működik. Példa erre a cochleáris implantátum, azaz a koponyába és a belső fülbe épített hallókészülék. A szerkezet külső felén mikrofon van, a lelke egy kis processzor, a belső végén pedig elektródák közvetítik az átalakított jeleket a hallóidegeknek, mégpedig a belső fül csigájában (annak görög neve a cochlea). Igaz, ez nem közvetlenül az agyban teremt kapcsolatot a gép és az ideg között, de ez nem elvi különbség. Arra viszont példa, hogy a kapcsolat működéséhez az agy rugalmasságára, alkalmazkodóképességére is szükség van: amit az ingerelt idegek érzékelnek, az távol áll a megszokott beszédtől, de az agy elég hamar megtanulja értelmezni.

A további példák közé tartozik, hogy epilepsziás és Parkinson-kóros betegek állapotát javítani lehet, ha az agyukba épített érintkezők segítségével a megfelelő helyen és módon ingerlik az idegsejteket. Néhány beteg pedig már képes a gondolataival mozgatni mesterséges, illetve saját megbénult végtagját. Az amerikai BrainGate (Agykapu) kutatócsoport tetraplég (négy végtagjukra megbénult) embereket segített hozzá, hogy az agyukba épített érintkezők és a megfelelő szoftver használatával kurzort mozgassanak.

Ma még aligha akadna önként jelentkező, aki hagyná, hogy holmi számítógép-kapcsolat miatt lyukat fúrjanak a koponyájába és tűket szúrjanak az agyába. Az említett betegeknek azonban időnként nincs más választásuk, ezért nem véletlen, hogy a kísérletek nem elhanyagolható része olyan epilepsziásokkal zajlik, akiknek a kezelés miatt úgyis elektródákat helyeznek el a fejében. Az is érthető ugyanakkor, hogy a kísérletekhez, köztük a számítógépes játékok gondolattal vezérléséhez ma leginkább kívül viselhető érzékelőket használnak. Lényegében sapkára emlékeztető EEG-készülékről van szó. Az agyhullámok kiolvasása azonban így nem eléggé pontos.

Olvass tovább: Most már tényleg chipet ültetnének az agyunkba – ki jöhet ki jól belőle?

(Üzleti Hírzserzés)