Az infláció mindig is része volt a mindennapjainknak, évről-évre eltérő mértékben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a fogyasztói árindex éves átlagos növekedése 2022-ben 14,5%, 2023-ban 17,5%, 2024-ben 3,7%, míg 2025-ben 4,4% volt. De mi szerint és milyen logikával nőttek ez idő alatt az egyes adómértékek?

Ahol az inflációkövetés automatikusan megvalósul

Az infláció bizonyos esetekben nemcsak a fogyasztói árakat emeli, hanem közvetlenül növeli az állami és önkormányzati adóbevételeket is.

Ennek legkézenfekvőbb példája az áfa: mivel az adó alapja közvetlenül a termék vagy szolgáltatás ára, minden drágulás automatikusan magasabb adóbevételt eredményez. Az áfa ilyen értelemben a leginkább inflációérzékeny adónemünk. Hasonló mechanizmus figyelhető meg a helyi iparűzési adónál is, hiszen az adó alapja a vállalkozások korrigált árbevétele, így az infláció által felhajtott árak közvetlenül növelik az adóalapot, és így az adóbevételt is. Végül, ahogy emelkednek az ingatlanárak, úgy nőnek automatikusan a vevők által fizetendő vagyonszerzési illetékek is. 

Beépített inflációkövetés

„2024-ben a jogalkotó több, főként tételes adó esetében közvetlenül beépítette az inflációkövetést a szabályozásba. Ez az úgynevezett valorizációs rendszer azt jelenti, hogy az adó mértékét a törvényben meghatározott alapösszeg és a tárgyévet megelőző év júliusi inflációs adata alapján kell meghatározni, majd a következő évben ezt az összeget kell tovább növelni az újabb inflációs adattal, és így tovább” – magyarázza Barta Péter, a Jalsovszky partnere.

A valorizáció ma már több adónemnél is megjelent, így például a regisztrációs adónál, a gépjárműadónál, a cégautóadónál, a gépjárművek megvásárlása esetén fizetendő vagyonszerzési illetéknél, valamint az építmény- és telekadónál is.

A rendszer előnye, hogy nincs szükség minden évben külön törvénymódosításra ahhoz, hogy az adómértékek kövessék a gazdasági változásokat. Ugyanakkor jogbiztonsági szempontból felvethet kérdéseket, hogy az adózóknak sok esetben maguknak kell kiszámítaniuk az aktuális összeget, hiszen a ténylegesen fizetendő adó mértékét a jogszabály nem határozza meg. Ez növeli a hibás kalkuláció és a téves adóbevallás kockázatát. Ezt a bizonytalanságot igyekszik csökkenteni a NAV azzal, hogy egyes adónemek esetében évente közzéteszi a honlapján az aktuálisan alkalmazandó valorizált adómértékeket.

Az alkalmanként növelt adómértékek és adózási keretek

Számos olyan adónemünk is létezik, amelynek mértékét, alapját vagy az adófizetésre kötelezettek körét a jogalkotó tendenciózusan, de mindig egyedi jogszabálymódosítással növelte az elmúlt években.

A jövedéki adó mértékét például 2022 óta több alkalommal is emelték. Ez különösen az energiatermékeket, az alkoholtermékeket és a dohánygyártmányokat érintette érzékenyen. Például míg 2021-ben a 95-ös benzin után literenként 120 forint jövedéki adót kellett fizetni, addig 2024-ben már minimum 152 forintot. Cigaretta esetén 2022-ben dobozonként kb. 280-300 forint körül alakult az adóteher, 2024-ben viszont már 400-500 forint körül. Ráadásul a jövedéki adó emelésének multiplikátor hatása is van, mivel, ha egy terméken nő a jövedéki adó mértéke, akkor nő a termék után fizetendő áfa is, mivel az áfa alapjába a jövedéki adó is beletartozik. Így egyetlen adóemelés valójában két csatornán keresztül növeli az állam bevételeit. Továbbá a jövedéki adóban is bevezették nemrég a fentebb említett valorizációs rendszert.

Ide sorolható továbbá a népegészségügyi termékadó is, amelynek mértéke 2022-ben, majd 2023-ban is jelentősen emelkedett. Az adóemelések hatására például egy energiaital fogyasztói ára a korábbiakhoz képest akár 50-150 forinttal, egy zacskó chips ára 30-100 forinttal, míg egy 2 literes üdítőital ára 50-120 forinttal nőtt.

Kissé kilépve a közvetlen adóterhek világából hasonló tendencia figyelhető meg az alanyi áfamentesség választására jogosító éves keretösszegénél, amely 2024 végéig évi 12 millió forint volt, 2025-től 18 millió forint, 2026-tól 20 millió forint. Az igen kedvező, havi 50.000 forintos KATA-ra jogosító éves bevételi értékhatár szintén növekedett 2022-ben: 12 millió forintról 18 millió forintra; valamint 2026-tól jelentősen megnőttek a KIVA (kisvállalati adó) választására jogosító értékhatárok is. Végül az egyéni vállalkozók által választható átalányadózás értékhatára is évről-évre emelkedett, mivel az a minimálbérhez van kötve, így a minimálbér emelkedésével párhuzamosan nőtt az értékhatár is.

Az őskövületek, melyekre semmilyen infláció nem hat

„Ugyanakkor számos olyan tétel, értékhatár is létezik a magyar jogrendszerben, amelyek mértéke az elmúlt bő egy évtizedben változatlan maradt, annak ellenére, hogy az infláció jelentősen csökkentette ezek reálértékét” – folytatja a Jalsovszky szakértője.

Így pl. az új lakás vásárlásához kapcsolódó illetékmentességi szabály szerint továbbra is csak akkor jár teljes mentesség, ha a vásárolt ingatlan forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot (15 és 30 millió forint között csak a 15 millió forint feletti rész után kell illetéket fizetni). Ezek az értékek több mint 20 éve nem változtak érdemben, így mindenképpen indokolt lenne a felülvizsgálatuk: ugyanis míg 20 éve 15 millió forintért valóban lehetett lakáshoz jutni, ma ezért az összegért Budapesten egy szobát sem lehet kapni. Ráadásul, az ingóörökség (pl. bútorok, háztartási eszközök, TV, laptop) mentességére vonatkozó, 300.000 forintos forgalmi értékhatár 1990, vagyis az illetéktörvény bevezetése óta nem módosult.

Hasonlóan idejétmúlt szabály figyelhető meg a személyi jövedelemadó rendszerében is. A törvény alapján nem kell adót fizetni, ha az ingó vagyontárgyak (pl. használt TV, hűtőgép, kanapé, gyerek kinőtt ruhái stb.) átruházásából származó bevétel éves szinten nem haladja meg a 600.000 forintot. Ez az értékhatár 2012 óta változatlan, azaz az adómentesen átadható ingóságok reálértéke drasztikusan csökkent.

Bár nem közvetlenül adózási témakör, mégis érdemes megemlíteni a Büntető Törvénykönyvben meghatározott bűncselekményi értékhatárok rendszerét, amely 2013 júliusa óta nem változott érdemben. Míg a Btk. hatálybalépésekor egy „első generációs” iPhone-t a magyar piacon akár 40-50 ezer forintért is be lehetett szerezni, addig a legutóbb megjelenő iPhone ára 250 ezer forint és 400 ezer forint között alakult. Vagyis egy ilyen telefon ellopása korábban csak szabálysértésnek minősült, addig ma a Btk. alapján bűncselekménynek minősül és akár végrehajtandó szabadságvesztéssel büntetendő.

Összegzés

„Az infláció nemcsak a mindennapi kiadásainkat növeli, hanem az adóterhelést is átrendezi. Mivel az egyes adók inflációkövetése gyökeresen eltér egymástól, ezáltal az adórendszer egyre jobban eltorzul: bizonyos tételek észrevétlenül nőnek, míg mások reálértéke kiüresedik. Ennek a rendbehozatala egy újabb megoldandó feladat lehet az új pénzügyi kormányzat számára” – zárja Barta Péter.