Mi történik pontosan?
- 
A Milka csokitáblák súlya 10 grammal lett kevesebb – így már csak 90 g van bennük 
- 
A csomagolás és a dizájn szinte változatlan maradt, ami miatt a fogyasztó csak ritkán veszi észre a kisebb méretet 
- 
A táblák egy milliméterrel lettek vékonyabbak 
- 
A fogyasztóvédők szerint a feliratok kicsik és könnyen észrevétlenek, ráadásul gyakran a polcok kartonjai takarják őket 
- 
Az árak a korábbiakhoz képest szignifikánsan megemelkedtek: például 1,49 €–ról 1,89 €–ra, ami 48 %-os drágulás 
- 
A fogyasztóvédelem ezért egyértelműbb jelölést követel, legalább fél éven át, vagy csomagolás méretének arányos csökkentését is 
- 
A pert a német fogyasztóvédelmi szövetség hamburgi tagozata kezdeményezte, a brémai bíróság előtt 
- 
A Mondelez válasza szerint a súlyváltoztatás szerepel a csomagoláson, tájékoztatták a fogyasztókat közösségi médiában és honlapjukon, és áremelkedésüket az emelkedő kakaó– és alapanyagköltségekkel indokolták 
Szélesebb jelenség: a zsugorfláció – mi ez és miért gond?
A zsugorfláció (angolul: shrinkflation) olyan fogyasztói megtévesztési gyakorlat, amikor a gyártók csökkentik a termék mennyiségét, de nem igazítják ehhez a csomagolást, és/vagy az árat nem csökkentik. Így a fogyasztó a korábbi áron kevesebb terméket vásárol.
Miért válik egyre elterjedtebbé?
- 
Nyomás a gyártók oldalán: Alapanyagárak, mint a kakaó vagy energia költségeinek növekedése költségnövekedést eredményez. A gyártók így igyekeznek fenntartani profitjukat, miközben az árakat is kezelhető szinten tartják 
- 
Lassú fogyasztói észlelés: A csomagolás külseje változatlan marad, és a mennyiség csökkentés gyakran milliméterben mérhető – a vásárlók számára így nem egyértelmű a változás. 
- 
Szélesebb jelenség: A zsugorfláció nem csak édességeknél fordul elő – gyakran jelenik meg chips, tejtermékek, háztartási cikkek esetén is. A csendes mennyiségcsökkentés egy elterjedt, de kevéssé látható stratégia globálisan. 
Milyen potenciális hatásai vannak?
- 
Tény, de rejtett árnövekedés: A fogyasztó ugyanazt az árat fizeti a kevesebbért. 
- 
Bizalomvesztés: Ha a fogyasztóbázis csalódik, csökkenthet a márkába vetett bizalom és lojalitás. 
- 
Szabályozói lépések szükségessége: Az esetek, mint a Milka-ügy, felhívják a figyelmet a transzparencia és szabályzás fontosságára – pl. kötelező, jól látható figyelmeztetés, csomagolás módosítása. 
- 
Példát szolgáltathat: Ha a pert megnyerik, hasonló ügyekben precedens jöhet létre. 
 
				 
		
		



































