Nyomtatás

A plázák újraértelmezését hozta el a pandémia

2022-04-19 753

A Covid utáni időszak alaposan feladta a leckét a plázaüzemeltetőknek. Sok az épületekben az üres üzlethelyiség, és a városok külső részein lévő házakat újra kellene pozicionálni. A kereskedelmi láncok pedig vívódnak, hogy a webes vagy a hagyományos értékesítés felé forduljanak-e, mert a kettő fejlesztése egyszerre túl sok profitot és erőforrást visz el.

Budapesti helytörténeti sztorik tárházát biztosítja a Blaha Lujza téri egykori Corvin Áruház felújítása. A létesítmény 1926-ban nyílt meg mint a főváros első plázája. Az objektum és a funkciója végigkísérte Budapest elmúlt csaknem egy évszázadát, s Centrum Áruházként a magyar kiskereskedelem egyik zászlóshajójává vált. Most, a 100. esztendejéhez közeledve várhatóan újra visszanyeri egykori külalakját és hasonló szerepét. Ennek megfelelően ez az egyik leginkább várt plázafejlesztés a fővárosi piacon. Előreláthatólag jövő tavaszra készülnek el a renoválásával és nyitják meg ismét a kapuit a nagyközönség előtt.

A fővárosi história ikonikus épületeinek a rekonstrukciója nem mellesleg most hatalmas trend lett. Nemrég adták át a Párisi udvart, felújították a Klotild-palotákat, de ebbe a körbe tartozik a Bálna is, amely a meglévő Duna-parti raktárépületeket modernizálta egy „burokkal”, s persze még idesorolandó számos belvárosi szálloda renoválása. Olyan azonban még nem volt, hogy a kiskereskedelem egy ilyen patinás épületet újított volna meg (bár például a Sugár, a Récsei vagy az Újbuda Center hasonló elven alapszik, de azok vagy nem voltak kereskedelmi épületek korábban, vagy a történetük legfeljebb a szocializmusra tekint vissza). A plázapiacot jelenleg is az új építésű komplexumok határozzák meg.

Boom

A magyar plázaépítés legújabb kora 1996-ra tekint vissza, ekkor adták át a Duna Plaza épületét. Egész mostanáig 15-16 hagyományos ilyen létesítményt húztak fel Budapesten, összesen pedig 39 bevásárlóközpontot, amelyek közül több kicsi és közepes mall, esetleg nagyáruház működik hasonló funkciókkal. Legutóbb az Etele Plazát adták át, ez volt az utóbbi évek legnagyobb „durranása”. A magyar bevásárlóközpont-boom azonban – némileg meglepő módon – 2004 és 2010 között zajlott le. Ebben az időben nagyjából egymillió négyzetméterrel nőtt (kettőre) a teljes bevásárlócentrum-piac kereskedelmi felülete – azóta nagyon enyhe növekedés, sőt inkább stagnálás volt megfigyelhető. Az építést pedig a felújítások váltották fel. Talán éppen az Etele megnyitása indukálta az Allee vagy éppen a Campona renoválását – persze kisebb-nagyobb ráncfelvarráson már az összes tradicionális pláza átesett. Sőt, komoly tervek voltak egyik-másik épületnek a bővítésére. A Camponát például majdnem a duplájára növelték volna, ám a jelek szerint közbeszólt a Covid.

I Forrás: vg.hu

Hírfigyelő

Kiváncsi, mit írnak a versenytársakról? Elsőként olvasná a szakmájával kapcsolatos információkat? Kulcsemberekre, projektekre, konkurensekre figyelne? Segítünk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Események

Versenyben

Ingatlanpiac

Üzleti hírszerzés, biztonság