Egy a Financial Times-on megjelent cikk szerint a tárca jelezte: ha a vállalat nem működik együtt önként, jogi és akár kényszerítő eszközökkel is biztosíthatják a hozzáférést. Az Egyesült Államokban erre léteznek olyan nemzetbiztonsági jogi keretek, amelyek rendkívüli helyzetben lehetővé teszik a kormány számára magáncégek szolgáltatásainak igénybevételét.
A háttérben az áll, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a katonai innovációban – az autonóm rendszerektől az elemző algoritmusokig. A Pentagon attól tart, hogy ha nem tudja integrálni a legfejlettebb piaci megoldásokat, az stratégiai hátrányt okozhat az Egyesült Államoknak.
Az ügy rávilágít a Big Tech és az állam közötti feszültségekre: miközben a vállalatok globális piacokon működnek és üzleti, illetve etikai szempontokat mérlegelnek, a kormányzat nemzetbiztonsági prioritásokat érvényesít. A történet jól mutatja, hogy az AI-technológia már nem csupán üzleti, hanem szuverenitási és hatalmi kérdés is.














































