Nyomtatás

AI-inferencia és az infrastruktúra átrendeződése

2025-11-25 75

Az AINEWS-on megjelent cikkre érdemes lehet odafigyelni, mivel a térség ipari-technológiai szerepe egyre növekszik! A legfrissebb iparági jelentések alapján, az AI‑kiadások az Ázsia‑Csendes‑óceáni régióban tovább emelkednek. Ahogy az AI egyre mélyebben beépül a vállalati működésbe, az mögötte húzódó technológiai és gazdasági struktúrák is jelentős átalakuláson mennek keresztül, az egyik fő cél a költséghatékonyság, de más előnyöket is hoznak az Akamai és NVIDIA-val közösen épített „Inference Cloud”.

Az ötlet ereje és egyszerűsége: ha a legtöbb AI‑alkalmazásnak valós időben kell döntéseket hoznia, akkor azokat ne távoli adatközpontokban, hanem a felhasználóhoz a legközelebb történjen. Az Inference Cloud rendszer a legújabb Blackwell GPU‑kat használja.

Az AI-rendszerek bevezetésekor a figyelem korábban elsősorban a tanítási fázisra összpontosult. Az inferencia – vagyis a napi működtetés – költségei inkább kerültek előtérbe napjainkban. Egyes vállalatoknál ezek a költségek már meg is haladják a modellképzés ráfordításait, különösen nagy nyelvi modellek és generatív AI-eszközök esetében.

A vállalatok várhatóan egyre inkább a kisebb, lokálisan futtatható AI-modellekre  fognak támaszkodni, ami lehetővé teszi a működési költségek optimalizálását, a válaszidő csökkentését, valamint az adatbiztonság fokozását. Az edge computing ebben kulcsszerepet játszik, vagyis az, hogy az adatok kerüljenek feldolgozásra ott, ahol keletkeznek.

Stratégiai előnyök:

  • Az adatok a lokális környezetben maradnak.
  • Alacsonyabb válaszidő, kisebb latencia.
  • Költséghatékonyabb működés nagy mennyiségű inferencia-feladat esetén.

A felhőalapú infrastruktúra egyelőre domináns marad, de – várhatóan – a vállalatok már most új alternatívákat keresnek. Az iparági események által is alátámasztani látszik a fókuszváltás legalábbis az EE Times cikke szerint.

A vállalatok az AI-infrastruktúrájukat egyre inkább az edge felé tolják, a technológiai háttér is jelentős átalakuláson megy keresztül. Az előrejelzések szerint az „edge-AI” eszközök száma évi 17%-os összetett növekedési ütemmel (CAGR) 2030-ra meghaladja a 2 milliárd darabot.

A változás mögött nemcsak gazdasági, hanem fizikai-technológiai szempontok is állnak. Míg a felhőalapú AI-rendszerek több gyorsítóval akár 10 000 TOPS számítási teljesítményt is elérhetnek, ezek működtetése rendkívül energiaigényes és költséges. Ezzel szemben az edge AI-eszközök jóval visszafogottabb teljesítményszinttel — jellemzően 1 és 50 TOPS között — működnek, szigorú energia- és költségkeretek között. Ez azt jelenti, hogy a chiptervezőknek egyszerre kell optimalizálniuk a sávszélességet, teljesítményt, fizikai méretet, hőelvezetést és költséghatékonyságot, hogy megfeleljenek a valós idejű, peremhálózati alkalmazások követelményeinek.

Az edge-eszközöknek jóval kisebb energiafogyasztás és költségkeret mellett kell működniük, mint a felhőalapú rendszereknek. Míg egy adatközpont képes akár 10 000 TOPS (tera művelet/másodperc) teljesítményt nyújtani, egy edge eszköznek gyakran 1–50 TOPS között kell hatékonyan működnie, mindössze 0,01–1 wattos energiahatár alatt.

Ezt a hatékonyságot újgenerációs csomagolási technológiák teszik lehetővé: ilyen például a 3D chip-stackelés, a hybrid bonding vagy a through-silicon via (TSV). Ezek a fejlesztések lehetővé teszik, hogy az inferencia-feladatok valóban helyben történjenek meg – nemcsak szoftveresen, hanem hardveres támogatással is.

Ez azt jelenti, hogy az edge computing megerősödése nem csupán üzleti döntés, hanem egy iparági szintű technológiai alkalmazkodás, amelynek gyökerei mélyen a chipiparban és rendszerarchitektúrában húzódnak.


Források:

Hírfigyelő

Kiváncsi, mit írnak a versenytársakról? Elsőként olvasná a szakmájával kapcsolatos információkat? Kulcsemberekre, projektekre, konkurensekre figyelne? Segítünk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Események

Versenyben

Ingatlanpiac

Üzleti hírszerzés, biztonság