Ennek értelmében a magán- és egyéb szálláshely-szolgáltatókat január elsejétől akár 200-500 ezer forintos bírság is fenyegeti, ha a tiltás ellenére folytatják az az airbnb-zést. Úgy tűnik azonban, hogy a nagyobb tőkeerővel bíró vállalkozások tovább űzhetik az ipart. Sajtóértesülések szerint már meg is kezdődött azoknak a vállalkozásoknak az átalakulása, amelyek tucatnyi vagy többtucatnyi lakást vásároltak fel Budapest belső kerületeiben, hogy azután az Airbnb felületén áruba bocsájtsák azokat. 

A cégek panzióvá vagy szállodává minősíttetik a kezelésükben lévő lakásokat, emeleteket, épületeket, így továbbra is folytathatják az ingatlanok rövid távú kiadását.

A hvg.hu úgy tudja, hogy a Paulay Ede utca 3., valamint a Szív utca 46. szám alatti ingatlanok üzemeltetői már meg is szerezték a panzióként való működéshez szükséges engedélyt, miközben további tucatnyi hazai és külföldi szolgáltató is benyújtotta kérelmét, hogy a VI. kerületben a jövőben panzióként vagy hostelként működhessen. Ezeknek a szálláshely-szolgáltatóknak az sem jelentett megoldhatatlan nehezítést, hogy márciustól egy kormányrendelet országosan kötelezővé tette a panziók számára a közös reggeliző helyiség kialakítását. Megvan az ehhez szükséges tőkéjük, és egy emeletnyi vagy egy teljes épületnyi airbnb-s lakásból egy-egy ingatlan feláldozható erre a célra.  

Nő a hotelek száma a kerületben

Terézvárosban töretlen az érdeklődés a befektetők részéről a szállodai célú ingatlanok felvásárlása és átalakítása iránt. A mindössze 35 ezer lakosú, nagyjából 300 focipályányi kerületben jelenleg 39 hotel működik, további négy fejlesztése már zajlik, és a bővülés várhatóan itt sem áll meg – olvasható a cikkben. 

További két hotel már épül a Paulay Ede utcában, és bejelentették már az osztrák Julius Meinl első budapesti szállodáját is a Hegedű utcában. A Wing (Wallis)-csoporthoz tartozó Andrássy Palota Kft. irodaházból szállodává alakítja a sugárút 66. szám alatti épületet.

A kiszoruló lakáskiadók szerint miközben az 1674 magánszálláshely többsége elveszíti bevételét, a szállodai befektetők gond nélkül megkapják az önkormányzati engedélyeket teljes épületek lakáspiacról való kivonására. A befektetők és szállodatulajdonosok tehát egyértelműen nyertesei lesznek annak, hogy a kerületben megszűnik az egyedi Airbnb-lakások konkurenciája.

Az önkormányzat a HVG-nek arra a kérdésére, mennyire megnyugtató az a helyzet, ami kialakulni látszik, hogy az egész épületeket vagy épületrészeket elfoglaló lakáskiadók a továbbiakban is működni fognak, azt válaszolta: erre már nincs ráhatása. Mint mondták, az Országgyűlés csak arra adott felhatalmazást, hogy az önkormányzat a kiadható napok számát határozza meg a rövid távú magánszálláshelyek számára. 

A cikkből az is kiderül, hogy a kerületnek novemberig az idegenforgalmi adóból 2,1 milliárd forint volt a bevétele, és ebből 384 milliót a magánszálláshelyek vendégei fizettek meg. Az építményadóval együtt az airbnb-zők összességében évente mintegy 700 millió forinttal járulnak hozzá a VI. önkormányzat bevételeihez. 

A rövid távú lakáskiadás hatásai ellen nem csak Budapest küzd. Korábban megírtuk, 65 millió eurós bírságot szabtak ki az Airbnb-re a spanyol hatóságok a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése miatt, Spanyolország ugyanis radikális lépésre készül a rövid távú lakáskiadások ellen. Az osztrák főváros építési hatósága, a Baupolizei szintén fokozott figyelmet fordít az illegális rövid távú lakáskiadásokra, különösen az Airbnb-n keresztüli visszaélésekre. Csúcsra járt a rövid távú lakáskiadás a horvát tengerparton is. 

| Forrás: turizmus.com