Nyomtatás

Középpontban a hazai kereskedelem stratégiai fontossága

2025-11-06 66

Huszonegyedik alkalommal rendezték meg az Európai Kereskedelem Napját Budapesten 2025. november 5-én. A szervező VOSZ a hazai kereskedelmi ágazat helyzetének stratégiai fontosságát és fejlődési lehetőségeit állította középpontba. Az ünnepi rendezvényen átadták a szakma legrangosabb elismeréseit.

Minden év november 5-én Magyarországon is ünnepeljük az Európai Kereskedelem Napját, hagyományai több mint két évtizedre nyúlnak vissza, amelyet Demján Sándor, a VOSZ Örökös Elnöke kezdeményezésére, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége indított útjára, az EuroCommerce európai kereskedelmi szervezet támogatásával. 

Az Európai Kereskedelem Napja célja, hogy méltóképpen tisztelegjen a kereskedelem minden területén dolgozó szakemberek elhivatottsága és munkája előtt, egyben ráirányítsa a figyelmet a szektor gazdasági és társadalmi jelentőségére” – emlékeztetett Perlusz László, a VOSZ főtitkára a rendezvény elején, amelyet a Crowne Plaza Hotelben tartottak.

Eppel János, a VOSZ elnöke köszöntőjében a szakma összefogásának fontosságára hívta fel a figyelmet, mondván: rivalizálva, de nem egymás ellen kell dolgozni. „Együtt semmi sem lehetetlen” – idézte Demján Sándor szavait, és egyben köszönetet mondott az ágazatban dolgozóknak. A kereskedelem az egyik legnagyobb foglalkoztató, GDP-, ÁFA – és adótermelő ágazat Magyarországon, amelynek fejlődése meghatározó a gazdaságban. Külön kitért arra, hogy mind nagyobb teret hódít az online kereskedelem, amely immár a forgalom 10 százalékával részesül. Eppel János az ünnepségen jelentette be, hogy a VOSZ elnöksége, Krisán László, a Kereskedelmi Tagozat elnökének javaslatára a tagozaton belül E-kereskedelmi Szekció létrehozásáról döntött, amelyhez várják a partnerek csatlakozását.

Erre reagált a rendezvény védnöke, Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára, aki jelezte, hogy a kormányzat meg fogja vizsgálja a kezdeményezéshez való csatlakozás lehetséges formáit és kereteit. Az államtitkár az egyik legfontosabb ágazatnak nevezte a kereskedelmet, amelynek fejlődésében, az itt dolgozók jólétében, munkakörülményeinek javításában érdekelt a kormányzat. Ebben segít az infláció leszorítása, a 2023 januári éves 25,7 százalékos szintről a jelenlegi 4,3 százalékra, valamint a kormány erőteljes adócsökkentő politikája, a családokat és nyugdíjasokat segítő lépéssorozata. „A kiskereskedelem helyzete stabil, Magyarországon a fogyasztás 21 hónapja nő, idén augusztusban például 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit” – mondta Gerlaki Bence, hozzátéve: továbbra is cél a fogyasztóvédelem erősítése. Emlékeztetett rá, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki az idei rendezvénynek is a fővédnöke, éppen a tavalyi ünnepségén jelentette be a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) létrehozását – a hivatal idén 20 ezer ellenőrzést hajtott végre. Az államtitkár közölte: a kormány adópolitikája révén 2026-ban 600 milliárd forinttal több marad a családoknál, amelyből remélhetőleg minél nagyobb részben a kereskedelem is profitál majd.

Pekó László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozatának elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta, az ágazatban dolgozók felelősség teljes munkája egyben szolgálat is, hogy a legkisebb településekre is naponta időben eljusson az áru. „A jó kereskedő nem csak különböző árucikkeket ad el, hanem egyben közösségeket tart össze, ami a kis lélekszámú falvakban különösen fontos. Ezért köszönet jár a kereskedelemben dolgozóknak. Jó lenne, ha nemcsak november 5-e lenne az ünnepük, hanem minden nap” – hangsúlyozta.

A rendezvényen a legaktuálisabb kérdéseket kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg dr. Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatójának moderálásával.

Neubauer Katalin, Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára kritizálta az árrésstop megtartását és határidejének meghosszabbítását 2026. február 28-ig, mert ez a szuper marketeket (is) ellehetetleníti. Az idei forgalom stagnál, a korábbi évek nagy visszaesését kell most ledolgozni, a Covid-járvány, a magas energiaárak, a korábbi hatalmas infláció és az orosz-ukrán háború sok kárt okozott, a működési költségek pedig folyamatosan nőttek. „Ha nem tudunk megfelelni az új és egyre változó vásárlói igényeknek, nem lesz növekedés” – szögezte le. Viszont fejlesztésre nincs elég profit, a szuper market kategória egyszerűen nem tér magához, nagy erőfeszítést kell tenni a minőségi, tudatos vásárlók megtartásáért. „A döntéshozóknak figyelembe kellene venniük a kereskedelemben dolgozók javaslatait” – tette hozzá.

Dr. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ Coop elnöke 2025 végéig szolid forgalomnövekedésre számít, de hozzátette, hogy nagyon alacsony bázisról indultak. Tapasztalatai alapján a növekedés nincs arányban a ráfordítási költségek emelkedésével és a csökkenő vásárlóerő mérséklődésével, ami különösen a kis településeken jelentős probléma. Üzlethálózati vezetőiktől egyre több jelzést kapnak, hogy fenyeget a boltok bezárásának veszélye. Úgy látja, hogy a saját gondjaikkal kell megküzdeni, nem kell állandóan azt nézni, hogy más országokban mi a trendi, hiszen más gazdasági körülmények és szabályozók között dolgoznak, utóbbiakból egyébként itthon sok olyan van, amin változtatni kellene.

Prosits Attila, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke is azt húzta alá, hogy a Covid-járvány óta legalább 40 százalékos forgalomcsökkenést kell visszahozni a jelenlegi nehéz körülmények között. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy nincsenek új belépők a piacukra, Magyarországon a hálózatukban öt ilyenről tud, míg Csehországban ez a szám 30. Igaz, Európában sem jobb a helyzet, stagnál vagy kissé csökken a forgalom, s ez itthon érezteti a hatását. Szerinte nagy szükség lenne egy márkákat tömörítő magyarországi holding létrehozására.

Dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az ágazat csökkenő nyereségéről számolt be. Szerinte az egyre gyakoribb, szakmai egyeztetések nélkül kihirdetett jogszabályok nem segítik a kereskedelmet. Úgy látja, hogy a vásárlók az árrésstoptól függetlenül magasnak tartják a bolti árakat, infláció érzetük jóval magasabb a valóságosnál.

Krisán László, a VOSZ Kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint is fontos volt a magas infláció letörése, mert például egy 8 százalékos szint már betonfalnak tűnik. Az utóbbi négy-öt rossz gazdasági év erősen kihatott a fogyasztásra, a vásárlók ma inkább a tartalékok elvesztését igyekeznek pótolni és újra tartalékolnak, a 2026-os választási év előtt pedig sokan nagyon óvatosak. „Az e-kereskedelem és a digitalizáció már nem a jövő, hanem a jelen, többet kell a jogszabályokkal is foglalkozni, és jobban kell védeni a magyar vállalkozásokat ezen a téren. Ehhez kíván segítséget nyújtani a VOSZ új szekciója” – mondta.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a szakma képviselői állítsanak össze egy új koncepciót a magyar kereskedelem fejlesztésére, amelyet letehetnek a kormány asztalára.

Az Európai Kereskedelem Napja rendezvényén a hagyományoknak megfelelően átadták a szakma legrangosabb elismeréseit, a kormány által adományozott Klauzál Gábor Elismerő Okleveleket és a VOSZ által alapított Magyar Kereskedelemért Nagydíjakat.

Hírfigyelő

Kiváncsi, mit írnak a versenytársakról? Elsőként olvasná a szakmájával kapcsolatos információkat? Kulcsemberekre, projektekre, konkurensekre figyelne? Segítünk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Események

Versenyben

Ingatlanpiac

Üzleti hírszerzés, biztonság