2017. június 25., vasárnap - Vilmos

Haldoklik az innováció, megeszi a kapitalizmus

villanyA piacgazdaságban mindenki szabadon ötletelhet és fejleszthet, valamiért mégis egyre többen érzik, hogy egy helyben toporgunk, és már a Szilícium-völgyben is kifulladt az innováció. A nagy techcégek és alapítóik körüli mitológia túlzott jelentőséget tulajdonít az egyéni zsenialitásnak, de a valóságban néhány magányos feltaláló nem képes visszahozni az innovációs lendületet.

Nagyobb ugrásokhoz az államnak kellene újra megjelenne a fejlesztések mögött, és keményebben szabályozni a monopolhelyzetre törő cégeket, ez azonban egyre nehezebben megy.

17004196 128a9ca32da65b1f7784b2a7d8513f53 wm
Forrás:index.hu

A technológiai fejlődést temetők kedvenc kérdése sok éve már, hogy hol vannak a repülő autók. A múlt század közepén mindenki készpénznek vette, hogy kétezer táján már ilyenekkel fogunk közlekedni, ehhez képest csak a drónokig jutottunk el nagy nehezen. Kéthetente megírják az újságokban, hogy most már tényleg majdnem működnek az önvezető kocsik, de tényleg ez lenne a maximális innováció, amire képességeinkből futja közel fél évszázaddal azután, hogy embert küldtünk a Holdra?

A megrekedés egyik laikusok számára is érzékelhető jele, hogy egyre többen kongatják a vészharangot a technológiai fejlődés Mekkájaként számon tartott Szilícium-völgy innovációs problémái miatt. Az onnan újabban kikerülő “fejlesztések” ugyanis gyakran nem fantasztikus újdonságuk miatt kerülnek be a sajtóba, hanem mert olyan orbitális kamuk vagy hülyeségek, mint például a Juicero vagy a Theranos. Ha valakinek nem lenne meg:

  • A Juicero feltalálója, az önmagát szerényen csak Steve Jobshoz hasonlító Doug Evans kiagyalt egy 200 ezer forintos gépet, ami zacskóból préseli ki a gyümölcslét. A briliáns projektre egyébként összesen 35 milliárd forintnak megfelelő pénzt kalapozott össze befektetőktől, köztük a Google-től.

  • A Theranos nevű startup feje, Elizabeth Holmes sokáig azzal tartotta lázban a techipart és az orvostudományt, hogy feltalált egy szerkezetet, amely képes egy csepp vérből sokféle betegséget kimutatni. Csakhogy aztán kiderült, hogy a dolog mégsem olyan egyszerű, az egycseppes módszer nem működik megbízhatóan. Kockázati tőkének pedig nem voltak híján a fejlesztők, a befektetők elképesztő összeget, több mint 110 milliárd forintnak megfelelő dollárt tettek gyors megtérülés reményében a startupba, ami ellen végül nyomozás indult a befektetők megtévesztésének gyanújával.
 

Ömlött az állami pénz

Az egyéni teljesítmény, a garázsban bütykölő magányos, bogaras, de zseniális feltaláló kapitalizmusbeli mítosza kitartóan él a közbeszédben elfedve azokat a valós folyamatokat, amelyek a legtöbb nagy áttörés hátterében állnak. És arra sem kapunk választ a segítségével, miért jut oda egy ágazat, hogy leragad a fejlesztés a zacskóból gyümölcslét nyomó gép és az egymást másoló mobilappok szintjén. A baj ugyanis nyilvánvalóan nem az, hogy elfogytak az okos emberek.

A Szilícium-völgyet ma óriáscégek uralják, így első látásra talán nem egyértelmű, de az ottani innovációs robbanás alapjait nem a piac (és a piacon érvényesülő néhány zseni), hanem az amerikai állam rakta le a kockázati tőkebefektetők megjelenésénél és az ős-techcégek 1970-es évekbeli indulásánál évtizedekkel korábban. A magánszféra közreműködésével persze, de ha a kormányok nem lépnek be első számú befektetőként a kutatás-fejlesztés területére, a mai techcégek többsége valószínűleg sehol sem lenne.

Mielőtt a Szilícium-völgy elment a lakossági piacra termelés felé, elsősorban ipari és katonai fejlesztés folyt a térségben, csakúgy mint másik híres innovációs tengelyen, a Massachusetts államot körülölelő országút mentén. Az amerikai védelmi minisztérium a hidegháború kezdetétől öntötte a pénzt egyetemi projektekbe K+F-támogatások formájában, hogy mást ne mondjunk, egy ilyen együttműködésből (az 1969-ben a BBN Technologies-ban induló ARPANET-programból) nőtt ki maga az Internet. Az is közhely, hogy a telefonunkban lévő funkciók nagy része (pl. a GPS) valamilyen katonai találmányból lett továbbfejesztve lakossági felhasználásra.

Juicero, a zacskóból gyümölcslét nyomó gép

Forrás: index.hu - Juicero, a zacskóból gyümölcslét nyomó gép

  • 1