Mesterséges intelligencia, robotika, ipari digitalizáció, digitális egészségügy és agrártechnológia – több olyan terület is van, ahol a magyar vállalkozások komoly üzleti lehetőségeket találhatnak a gyorsan fejlődő kínai digitális gazdaságban. Magyarország 2026-ban első alkalommal díszvendégként vesz részt a Hangcsouban megrendezett Global Digital Trade Expo kiállításon, ahol 11 magyar vállalat mutatkozik be a nemzeti pavilonban.
A kínai digitális gazdaság fejlődése nemcsak a világ legnagyobb technológiai vállalatai, hanem a speciális tudással és exportképes megoldásokkal rendelkező magyar cégek számára is új piacokat teremthet. Erre hívta fel a figyelmet Artner Gábor Péter, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese a Hszinhua kínai hírügynökségnek adott interjújában.
A lehetőségek szempontjából különösen érdekes a mesterséges intelligencia, az intelligens gyártás, a robotika és a digitális egészségügy. Ezeken a területeken ugyanis nem feltétlenül egymás versenytársai a magyar és a kínai vállalatok: több esetben egymást kiegészítő technológiákkal rendelkeznek.
Magyarország először díszvendég Hangcsouban
A szeptember 23–27. között megrendezett ötödik Global Digital Trade Expo (GDTE) Kína digitális kereskedelemre szakosodott, országos szintű nemzetközi szakkiállítása. A rendezvényt a kínai kereskedelmi minisztérium és Csöcsiang tartomány kormányzata közösen szervezi. Magyarország 2026-ban első alkalommal vesz részt az eseményen díszvendégként, a magyar megjelenést a HEPA koordinálja.
A 240 négyzetméteres magyar nemzeti pavilonban 11 vállalat és a Magyar Innovációs Ügynökség mutatkozik be. A magyar résztvevők többek között digitális technológiai, mérnöki, egészségügyi és agrártechnológiai megoldásokat visznek a kínai piacra.
A megjelenés üzleti szempontból azért lehet fontos, mert a kínai piac mérete mellett annak technológiai átalakulása is lehetőséget kínál olyan kisebb országok specializált vállalkozásainak, amelyek egy-egy szűkebb területen versenyképes tudással rendelkeznek.
Kínai hardver, magyar szoftver?
Artner Gábor Péter szerint Magyarország egyik erőssége éppen a mérnöki tudás és a speciális digitális technológiák összekapcsolása. Ide tartozik az MI mellett az ipari digitalizáció, az okosváros-megoldások, a robotikai integráció, valamint a félvezetőiparban használható mérési technológia.
Az egyik lehetséges együttműködési modell különösen érdekes: a kínai gyártású robotikai hardverhez magyar szoftverfejlesztési és rendszerintegrációs tudás kapcsolódhat.
Ebben a konstrukcióban a magyar vállalkozás nem egyszerű beszállítóként vagy termékforgalmazóként jelenne meg, hanem egy magasabb hozzáadott értékű technológiai megoldás részévé válhatna. Hasonló együttműködés képzelhető el az intelligens gyártásban és a digitális egészségügyben is.
Ez azért lényeges, mert a kínai piacra való belépés egyik lehetséges útja nem feltétlenül a kínai gyártókkal folytatott közvetlen verseny. Egy magyar technológiai kkv számára reálisabb stratégia lehet olyan speciális szoftver, mérnöki tudás vagy integrációs szolgáltatás kínálata, amely kiegészíti a helyi technológiát.
Az MI terjedése új beszállítói piacokat is teremthet
A mesterséges intelligencia kínai elterjedése önmagában is új üzleti ökoszisztémát alakít ki. Az MI alkalmazása ugyanis nem csupán algoritmusokat igényel: szükség van ipari integrációra, mérési és adatkezelési megoldásokra, automatizálásra, speciális szoftverekre, egészségügyi alkalmazásokra és számos kapcsolódó szolgáltatásra.
A HEPA vezetője szerint éppen ez teremthet szélesebb piacot a kiegészítő technológiák számára. A magyar cégek esélyét ezért elsősorban az jelentheti, ha olyan réspiacokat találnak, ahol saját szaktudásuk hozzáadott értéket jelent egy már létező kínai technológiai vagy gyártási rendszerhez.
Nem csak kiállítás: üzleti tárgyalások is zajlanak
A kínai megjelenés nem korlátozódik a nemzeti pavilonra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szeptember 21–26. között támogatott üzleti delegációt is szervezett Sanghajba és Hangcsouba. A programban üzleti fórumok, B2B-találkozók, valamint a kínai gazdasági és szabályozási környezet megismerését szolgáló szakmai programok szerepelnek.
Szeptember 25-én Hangcsouban Magyarország–Kína üzleti együttműködési szemináriumot is rendeznek, amelyre a szervezők 60–100 résztvevőt várnak. A program része az üzleti partnerkeresés is.
A magyar–kínai vállalati kapcsolatoknak már most is széles intézményi hátterük van. Az MKIK Magyar–Kínai Tagozatának tagjai között technológiai, gyógyszeripari, egészségügyi, energetikai, logisztikai és ipari vállalkozások egyaránt megtalálhatók.
A nagy piac önmagában még nem garancia
A kínai piac mérete természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy valamennyi magyar technológiai vállalkozás előtt könnyű exportlehetőség áll. A piacra lépéshez megfelelő helyi partner, a szabályozási környezet ismerete, piaci információ és tartós üzleti jelenlét szükséges.
A HEPA ezért többek között piaci információval, partnerkereséssel és közvetlen üzleti bemutatkozási lehetőségekkel támogatja a Kína felé nyitó magyar vállalatokat.
A mostani hangcsoui szereplés jelentősége így elsősorban abban állhat, hogy a magyar cégek közvetlenül tesztelhetik termékeik és szolgáltatásaik piacképességét, kapcsolatokat építhetnek kínai vállalatokkal, és olyan együttműködési konstrukciókat kereshetnek, amelyekben a kínai gyártási kapacitás és a magyar mérnöki-technológiai tudás kiegészíti egymást.
Ha ebből tartós üzleti kapcsolatok is születnek, a Global Digital Trade Expo nem egyszerűen reprezentatív magyar megjelenés lesz, hanem új exportcsatornák kiindulópontja lehet a hazai technológiai vállalkozások számára.
| Forrás: Hszinhua, HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
