2017. december 13., szerda - Luca

"Nem szabad hagyni, hogy egyetlen kézben legyen a mesterséges intelligencia" – interjú Derek Woodgate jövőkutatóval

mestersegesintelligenciaA mesterséges intelligencia jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő tényező. Tavaly mintegy 650 millió dollárt fektettek a fejlesztésébe világszerte, 2025-re ez már elérheti a 100 milliárd dollárt is. De nem mindegy, hogy ki ér először a célba. Arról még a tudósok között is komoly vita folyik, hogy a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének milyen hatása lesz az emberiségre.

Stephen Hakwing vagy Elon Musk például sötét jövőképet festenek, Mark Zuckerberg szerint viszont óriási potenciál van benne, végső soron pedig könnyebb és boldogabb lehet tőle az életünk. Az viszont elvitathatatlan tény, hogy az MI már a hétköznapi életünkben is jelen van. Benne van az okostelefonban, ez irányítja a Facebookot, ott dolgozik a Google-nél, amikor egy-egy képet töltünk fel a felhőbe.

“A mesterséges intelligencia mára túlnőtt önmagán, és nem csupán egy informatikai szakkifejezésről beszélhetünk, hanem egy teljesen új tudományágról” – mondta előadásában Derek Woodgate, a The Futures Lab vezetője a T-Systems Magyarország által szervezett idei Symposium konferencián. Prezentációja után beszélgettünk is vele.

Hvg.hu: Ma mindenki azt próbálja kitalálni, hogy a mesterséges intelligencia az ellenségünk lesz, vagy a barátunk. Ön szerint melyik áll közelebb az igazsághoz?

Derek Woodgate: Bizonyos értelemben véve cinikus megközelítés a mesterséges intelligenciától való félelemről beszélni. A dolog ugyanis jóval bonyolultabb annál, mint hogy egyik napról a másikra fölénk kerekedjen a gépi értelem. Vegyünk csak egy kézzel foghatóbb példát. Az egész életem során végigkísért a nukleáris fenyegetés, ám a félelem még nem egyenlő azzal, hogy be is következzen a legrosszabb.

Egyrészt technikai értelemben véve nagyon nehéz nukleáris fegyvert fejleszteni, másrészt a világon vannak olyan szabályozások, amelyek képesek megakadályozni, hogy csak úgy belevágjon valaki a nukleáris fegyverek készítésébe. Arról nem is beszélve, hogy a megvalósítása rendkívül költséges és bonyolult.

Hvg.hu: Vagyis a dolognak nagyobb a füstje, mint a lángja?

D. W.: Az algoritmusok esetében már valamelyest más a helyzet, hiszen az atomfegyver elkészítésével ellentétben jóval többen lehetnek képesek arra, hogy adott esetben beprogramozzon egy gyilkos robotot.


©

De a helyzet tulajdonképpen ugyanaz, mint az előbb említett példa esetében is. A rendszernek folyamatosan új szabályozásra van szüksége, ami kellőképpen figyel arra, hogy kinek legyen joga ilyesmire (is) képes mesterséges intelligenciát fejleszteni. A probléma inkább ott kezdődik, hogy el kell dönteni: miért lesz valakinek (például egy tudós csapatnak a Szilícium-völgyben) több joga arra, hogy az MI fejlesztésével foglalkozzon, holott az igazából a társadalom fejlődésének érdekét szolgálná. Véleményem szerint nem szabad csak egyetlen cégnek, vagy egy meghatározó Szilícium-völgyi csapatnak "átengedni" az MI-t. Helyette egy, a mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozó tudományos csapatnak kellene együtt dolgoznia, hogy olyan MI-alapú szolgáltatásokat hozzanak létre, amely az emberiség javára válhat.

Hvg.hu: Vlagyimir Putyin nemrég úgy fogalmazott, hogy azé az országé lesz a világhatalom, aki elsőségre tesz szert a mesterséges intelligencia kifejlesztése területén.

D. W.: Éppen ezért kell összehoznunk azokat az embereket, akik az emberiség szolgálata érdekében fejlesztik az MI-t, nem pedig azért, hogy monopol helyzetbe kerüljenek. Az nem szerencsés, ha például egy cég kezébe kerül a mesterséges intelligencia irányítása. A kínaiaknak például nem titkolt tervük, hogy azért ölnek most rengeteg pénzt a fejlesztésbe, hogy 2030-ra már uralni tudják a piacot.


©

Eközben 2016-ban összesen mintegy 650 millió dollárt fektettek a mesterséges intelligencia fejlesztésébe – Kína mellett az USA és az Egyesült Királyság. 2025-ben már 100 milliárd befektettt dollárról lesz szó, 2030-ra pedig egy Kína egy 150 milliárd dolláros piacot remél. Szóval a verseny igen nagy.

Hvg.hu: Hol tart most a mesterséges intelligencia fejlődése?

D.W.: Röviden? A fejlesztése egyre gyorsul. Tavaly igazi áttörés volt, amikor az AlphaGo nevű mesterséges intelligencia legyőzte a go-nagymestert. Néhány hónappal ezelőtt még ott tartottunk, hogy az emberi gondolkodás bizonyos részeit programozták le a szakemberek. 2-3 hónappal ezelőtt azonban a DeepMind létrehozta az AlphaGo Zerot. Ez egy olyan mesterséges intelligencia, amely emberi korlátok nélkül képes gondolkodni, mivel csak a szabályokat tanították meg neki, de a góval kapcsolatos gyakorlati tudást nem.


©

Az MI-nek mindösszesen 3 napba telt, hogy elsajátítsa a go nevű táblajátékot, 21 nap múlva pedig képes volt arra, hogy legyőzze Alpha Go Masterst (az MI-t, amely legyőzött 60 profi játékost online). További 40 napba telt, hogy az AlphaGo Zero a világ legjobbja legyen.

Hvg.hu: Egy másik általános félelem, hogy a robotok elveszik majd a munkánkat. Hogyan készülhetünk fel arra, hogy az olcsóbb és fáradhatatlan mesterséges intelligencia veszi majd át a helyünket?

D. W.: Már ez sem a távoli jövő, ezek a folyamatok elkezdődtek. Együtt dolgozunk a mesterséges intelligenciával a mezőgazdaságban, vagy ott az Amazon, hol már szinte emberre sincs szükség. Tény, hogy a jövőben tízezrek veszítik majd el az állásukat, ez azonban nem jelent akkora problémát, mint amekkorának elsőre hangzik.

Az átalakulás miatt ugyanis lesznek olyan munkakörök, amelyek ma még nem léteznek, de szükség lesz az emberi munkaerőre. A kérdés inkább az, hogy hogyan készítjük fel az embereket a jövő munkahelyeire. A jövő kulcsát éppen ezért az oktatás jelenti, ahol új készségekre kell megtanítani az embereket, amelyeknek hasznát tudják majd venni. Ez azonban nem egy új folyamatot jelent, hiszen gondoljunk csak bele, már most is vannak olyan skillek, amiket a múlt évtized elején tanultunk meg, mára viszont már elavulttá váltak.


©

Egy egyetemi szak elvégzése például 4 évig tart, de ennyi idő alatt óriásit fejlődhet a technológia, így könnyen lehet, hogy mire kijön valaki az egyetemről, már elavulttá válik az általa megszerzett tudás. Mindezek miatt az adaptív tanulást kell előtérbe helyezni. Be kell vonni a virtuális és a kiterjesztett valóságot az oktatásba. Emellett azt is ki kell találni, hogy ha robotokkal kell dolgoznunk, akkor jogilag kit milyen felelősség terhel egy probléma felmerülése esetén. Ezeket a kérdéseket mind meg kell válaszolnunk ahhoz, hogy a társadalomban zökkenőmentes legyen az átalakulás.

(Forrás: hvg.hu/tudomany)

  • 1
  • 2
  • 3