Mi a helyzet jelenleg a magyar kereskedelmiingatlan-piacon?

2019 a magyar kereskedelmiingatlan-piac rekordéve volt, és ezek után a 2020-as Covid-év óriási kihívást jelentett az ingatlanfejlesztők számára. A piac ugyanakkor nem épült le, a tudás, a kapacitásprojektek megvannak, egyszerűen csak elhalasztódtak, van egy stabil bázis, amiből el lehet rugaszkodni.

Vissza lehet jutni a korábbi szintre?

Úgy gondoljuk, hogy vissza lehet jutni, de szektoronként más időpontban. Nyilván a szálloda fog legkésőbb visszazárkózni a 2019-es rekordévéhez, de a befektetői piac talán gyorsan vissza fog találni, hiszen az ingatlanbefektetés ma különösen jó üzlet.

Vajon mekkora igény lesz a jövőben az irodákra, mennyien maradnak home office-ban?

A kérdés nem az, hogy iroda vagy home office, hanem az, hogy hány százalék iroda és hány százalék home office. A home office megmarad, bizonyos munkakörökben, munkafolyamatokban, bizonyos munkavállalók esetében kifejezetten ösztönző és hatékonyabbá teszi a munkavégzést, ezért nyilvánvaló, hogy a munkáltatók ezt nem fogják kizárni, lehetővé teszik. Hogy ez heti 1, 2, 3 nap lesz, azt majd minden irodahasználó eldönti.

Milyen hatása lehet ennek az irodai területigényre nézve? A HR költségek mellett a bérleti költségek is felértékelődhetnek?

Egy vállalatnak az irodaköltsége kisebb, mint a HR-költsége. Az irodaterületért fizetett összeg alacsonyabb, mint a kulcsmunkatársak bére, akik által előállítódik és termelődik a haszon, az árbevételt el tudja érni. Tehát neki az fontosabb, mint hogy spóroljon 20, 30, 40 százalékot az irodahasználaton. Elsősorban a nagy területű irodabérlők pénzügyi részlege matekozik azon, hogy biztosan kell-e nekik adott nagyságú irodaterület.

Az új világrend a többi szegmensre is hatással lesz. Mi látható a logisztikai piacon?

Így van. Ami az egyik szektornak nehézség és veszély, az egy másiknak lehetőség. Ez teljesen igaz az ipari, logisztikai szektorra, amely a Covid alatt óriásit futott, az üresedési rátáját rekordalacsonyra tolta, miközben tömegével indulnak új fejlesztések. Sőt megjelennek új fejlesztők, olyan profi ingatlanfejlesztők, akik eddig nem foglalkoztak ezzel a szektorral, de látván azt az óriási konjunktúrát, belevágtak ebbe. Itt egy jól működő piacnak megfelelően fokozódik a verseny, a bérleti díjak emelkedése lassul, ugyanakkor az átlagosnál jóval inkább bővül ez a szektor. Mi azt látjuk, hogy ez a konjunktúra tovább tud tartani, az ezt megalapozó fejlesztések miatt tovább fog bővülni ez a szektor. Viszont van néhány olyan probléma, ami már jelenleg is ennek a bővülésnek az akadályát képezi, és ezen a piacon egy kis versenyhátrányt okoz Magyarországnak.

Mit okozott a járvány a finanszírozásban? Melyek a legnagyobb problémák?

Sajnos az irodafinanszírozás kérdése is szerepet játszik abban, hogy a projektek most gyakran tolódnak. Tény, hogy a home office, az irodai albérleti piac hatása kockázatosabbá teszi az irodafejlesztés finanszírozását, de ez nem jó irány, mert ha a finanszírozás megáll, nem lesz fejlesztés, akkor nem lesznek kész projektek, és akkor 2-3 év múlva kiszárad a befektetésiingatlan-piac, mert nem lesz termék. Azok a projektek, amiket most nem indítanak el, 2-3 év múlva hiányozni fognak.

Mire számíthatunk a befektetési piacon?

Az egyértelmű, hogy vannak termékek, és van befektetésre váró pénz. Továbbra is azt mondom, hogy az ingatlanbefektetés nagyon időszerű, nagyon stabil, az államkötvény után a második legbiztosabb befektetési forma. És még mindig rengeteg potenciál van benne, még mindig sokkal több pénz lehetne Magyarországon és Közép-Európában ingatlanokban. Az ingatlanfejlesztési szakma előtt ezért áll fényes jövő, mert ezeket a termékeket létre kell hozni. Nagyon örülnék, ha elérnénk Svédország negyedéves tranzakciós volumenét, ami 2,5 milliárd euró, és stabilan tudnánk tartani, majd onnan nőni.

 

(Forrás: www.portfolio.hu)