Bár a hamisított termékeket gyakran a luxuscikkekhez vagy a divatiparhoz társítják, 2020-ban az EU külső határain a második leggyakrabban lefoglalt termékkategóriát az élelmiszerek – különösen a sütemények, tésztafélék, chipsek és édességek – jelentették. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Mi van az asztalodon?” elnevezésű kampánya a hamisított élelmiszerek és italok veszélyére hívja fel a figyelmet: ezek ugyanis jelentős kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére, valamint Európa gazdaságát és kulináris örökségét is károsítják.
Az Europol 2025-ös, a súlyos és szervezett bűnözés veszélyéről készülő felmérése (SOCTA) rámutat, hogy az e-kereskedelem növekedése új lehetőségeket nyitott a hamisított élelmiszerek forgalmazására, ami egyre nehezebbé teszi a fogyasztók számára a valódi termékek azonosítását. A bűnözők manipulálják az élelmiszerek címkéit, csomagolását és a gyártási folyamatokat is módosítják. A helyi bűnüldözési műveletek is rávilágítottak a probléma nagyságára.
A boroktól a hagyományos élelmiszerekig használt földrajzi árujelzők (GI, geographical indications) segítenek a fogyasztóknak abban, hogy megbízható, minőségi termékeket válasszanak, a termelőknek pedig abban, hogy eredetükre építve hatékonyabban értékesítsék termékeiket. Ezek a jelölések oltalmazzák azon termékek nevét, amelyek meghatározott régiókból származnak, és minőségüket vagy jellemzőiket elsősorban a földrajzi környezetnek köszönhetik. Itthon ilyen a tokaji bor, a kalocsai paprika, vagy a gyulai kolbász is. E tanúsítványok ezzel megőrzik Európa gazdag kulináris örökségét, a fogyasztók számára pedig garantálják a termékek eredetiségét és minőségét. Az Európai Unióban jelenleg több mint 3600 termék rendelkezik földrajzi árujelzővel. A bor az EU GI-termékek teljes fogyasztásának 54%-át teszi ki, ami miatt különösen veszélyeztetett a hamisítással szemben. A hamisítás által súlyosan érintett termékek közé tartozik még az olívaolaj, a sör, a hús, a sajt és a tejtermékek.
Az EUIPO kampánya gyakorlati tanácsokat ad a fogyasztóknak azzal kapcsolatban, hogyan védhetik meg magukat a hamisított termékektől. Erősen ajánlott, hogy hivatalos kiskereskedőktől és forgalmazóktól, valamint a márkák saját, hivatalos weboldalain vásároljanak. A termék címkéjének és eredetének ellenőrzése, valamint a tanúsító védjegyek (mint például a Kiváló Minőségű Élelmiszer) megkeresése szintén segíthet a termék eredetiségének igazolásában. Fontos továbbá gondosan megvizsgálni a csomagolást és magát a terméket is, mivel a hamisítványok gyakran tartalmaznak kivitelezési vagy helyesírási hibákat. További segítséget nyújthatnak az olyan hitelesítő eszközök, mint a QR-kódok és a hologramok.
Az élelmiszer- és italipar az EU gazdaságának egyik alappilléreként nagyban hozzájárul a regionális fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz és a munkahelyteremtéshez. Az élelmiszerek és italok hamisítása, valamint a földrajzi árujelzőkkel való visszaélés súlyos bűncselekmény, amely nemzetközi szinten történő fellépést igényel. Az EUIPO aktívan részt vesz a hamisítás elleni küzdelemben az egész EU-ban, amelynek részeként együttműködik többek között a jogérvényesítésben résztvevő hatóságokkal és jogtulajdonosokkal, a határon átnyúló együttműködés és jogérvényesítés európai szintű hatékonyabbá tétele érdekében. A 2024-es, az Europol és az Interpol által koordinált OPSON műveletben 29 európai ország különböző bűnüldöző hatóságai, együttműködve az élelmiszer- és italgyártókkal, 22 ezer tonna élelmiszert és mintegy 850 ezer liter (főként alkoholos) italt foglaltak le, összesen 91 millió euró értékben. Az akció eredményeként 11 bűnszervezetet számoltak fel, és 278 személlyel szemben kezdeményeztek eljárást hamisítás miatt. Az EU külső határain 2019-ben és 2020-ban lefoglalt hamisított élelmiszerek és italok esetében Kína és Törökország voltak a leggyakrabban bejelentett származási országok.
Az EUIPO jelentései rámutatnak arra is, hogy a hamisított termékek gyártása és forgalmazása gyakran kapcsolódik a szervezett bűnözéshez – olyan tevékenységekhez, amelyek nem csupán aláássák a vállalkozásokat, de veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és hozzájárulnak más súlyos bűncselekményekhez, mint például a pénzmosás, a kiberbűnözés vagy a csalás, sőt, a terrorizmus finanszírozásához is.
| Forrás: trademagazin.hu
