A panelbeszélgetést Peter Durojaiye, a PWC globális kiberbiztonságért felelős központjának vezetője moderálta és részt vett rajta Grace Chong, a Simmons & Simmons JWS tanácsadója; Jean-Philippe Desbiolles, az IBM pénzügyi szolgáltatási üzletágának igazgatója; Steffen Minkmar, az Európai Befektetési Bank IT-vezetője és Raul Rikk, Észtország nemzeti kiberbiztonságért felelős politikai igazgatója.
A legtragikusabb időszakok hozták el a legnagyobb eredményeket
A panelbeszélgetést Michal Braverman-Blumenstyk, a Microsoft felhő és mesterséges intelligencia biztonságért felelős igazgatója nyitotta egy történelmi párhuzammal, aminek az volt az üzenete, hogy akárcsak a második világháborúban, az emberiség most is - a koronavírusjárvány elleni védekezés időszakában - egy súlyos katasztrófától készül megvédeni önmagát. A szakember Alan Turing kódfejtőjét és a penicilint említette, mint olyan felfedezéseket, amiket tragikus történelmi időkben alkalmazott először az emberiség, de azóta is velünk vannak és jobbá tették az életünket. Blumenstyk ugyanezt a mintát látja a koronavírus által előidézett globális válság folyamataiban is. A védekezés felgyorsította a digitális transzformációt, de ezzel együtt a kiberbűnözést is. A hackerek rendkívül fejlettek és úgy tűnik, már a szükséges üzleti képességekkel is rendelkeznek, azaz minden előttük nyíló lehetőséget igyekeznek azonnal kihasználni.
Utóbbira a zsarolóvírusos támadások exponenciális növekedését hozta fel példaként. Az otthoni munka elterjedésével, és így a kiberbiztonság átmeneti gyengülése miatt ugyanis nagyobb hatékonysággal lehetett bevetni ezeket a szoftvereket. Hasonló támadásoknak volt kitéve az egészségügy is, amely a súlyos leterheltség miatt kiszolgáltatott helyzetbe került és könnyebben vált a hackerek áldozatává. Az egészségügyi intézmények ugyanis inkább kifizették a támadók által követelt összeget, csak hogy tovább működjön az információs rendszerük. A kibertámadók természetesen a pénzügyi szektorban is meglátták a kínálkozó lehetőséget. A korlátozásoknak köszönhetően ugyanis egyre többen kezdték el digitálisan intézni a pénzügyeiket, így a potenciális áldozatok száma és az ellopható értékes adatállomány is megsokszorozódott.
Blumenstyk két módszert ajánl a kibertámadások visszaszorítására. Az egyik az úgynevezett zero trust policy, amely a bizalom koncepcióját szünteti meg az informatikai rendszerek architektúrájában és az end-to-end biztonsági rendszer, ami a felhasználótól egészen a belső informatika rendszerekig védi az értékes adatokat. A szakember úgy véli, hogy az állami és a magánszektor vezetőinek fel kell készülniük arra, hogy bármikor, akár a legváratlanabb helyekről is érheti támadás az informatika rendszereket.
A teljes cikk: Nagy lépés az embernek, de még nagyobb a hackereknek