A SenseTime elsősorban arcfelismerő szoftverével lépett be a köztudatba és olyan intézményi befektetők állnak mögötte, mint a SoftBank, az Alibaba, a Tiger Global és a Silver Lake, amelyek 3 milliárd dollárnyi tőkét bocsátottak a rendelkezésére. A SenseTime ezzel – három másik mesterséges intelligencia startuppal együtt – a legfelkapottabb vállalatok közé került Kínában.
A befektetői érdeklődés megalapozott ugyan a vállalatok nemzetközi terjeszkedésének, de az Egyesült Államok szankciói akadályozhatják a folyamat gördülékenységét. A retorziók azután váltak egyre gyakoribbá, miután felmerült a gyanú, hogy a techcégek érintettek voltak a Hszincsiang tartományban, ujgurok ellen elkövetett emberiség ellenes bűncselekményekben. A vádat mind a négy vállalat egyértelműen tagadja, a szankciókat pedig megalapozatlannak tarják.
Ahhoz, hogy világpiaci szereplőkké váljanak és megnyerjék maguknak a nemzetközi befektetőket, az AI cégeknek le kell építeniük a gyanús, illetve vitatott gyakorlataikat, de nem kerülhetnek ki a kínai kormány kegyéből sem. A két érdek között nehéz egyensúlyozni, ráadásul Peking, mint a legnagyobb megrendelő, könnyen nyomást tud gyakorolni a techcégekre, ha érvényesíteni akarja a politikai szándékait.
A SenseTime által nyilvánosra hozott dokumentumokból jól látszik, milyen mértékben függ a cég a kínai államtól. A vállalat öt legnagyobb kormányhoz köthető ügyfele a bevételek harmadáért felel. A smart city üzletág, amelyben arcfelismerő rendszer és prediktív rendészeti technológiák is vannak, az eladásainak a 40%-át tette ki tavaly, az ügyfelek pedig úgynevezett rendszerintegrátorok, akik városi hivataloknak dolgoznak.
A SenseTime-ot eddig 119, többségében kínai városban vezették be. A szoftver 95%-os pontossággal szúrja ki azokat, akik nem kötötték be a biztonsági öveiket, illetve 86-96%-os pontossággal meg tudja állapítani, hogy kik telefonálnak vezetés közben.
Egy 17 milliós lakosságszámú dél-kínai városban, ahol szintén SenseTime szoftverét használják, a közlekedés irányító rendszer beméri és nyilvántartásba veszi a szabályszegőket. A kismotorral elkövetett kihágások száma ennek eredményeképp pár hónapon belül a felére csökkent, a bukósisakot hordók aránya pedig kicsit kevesebb mint 50%-ról 96%-ra emelkedett.
A Megvii, egy másik AI szereplő, 2020-as bevételeink 64%-át szintén a smart city technológiákkal kapcsolatos ügyletek tették ki. Az arcfelismerő technológiát forgalmazó vállalat végül nem tudott kilépni a hongkongi tőzsdére, miután 2019 októberében a washingtoni adminisztráció feketelistára tette. A szankció miatt veszélybe kerültek a cég ellátási láncai, így az IPO végül elmaradt.
Az ellenséges nemzetközi hangulat oka, hogy az országok erősen tartanak attól, hogy a kínai állam, kihasználva a szoftvercégek feletti befolyását, kémkedni fog náluk. Az Egyesült Királyság hírszerzése például szigorú szabályozást helyezett kilátásba, amiben korlátoznák a helyi önkormányzatokat a kínai szoftverek beszerzésében, mert attól félnek, hogy a kínai állam megfigyelésre használná ezeket. A SenseTime eddig elsősorban Ázsiában és a Közel-Keleten terjeszkedett, ahol kevésbé kezelik fenntartásokkal a megfigyelésre hajazó, gyanús tevékenységeket.
A mesterséges intelligencia kiemelt támogatása része Hszi Csin-ping elnök víziójának, miszerint Kínát 2030-ra a szektor élére repíti majd. A SenseTime nem véletlenül kapott a kínai kormánytól 352,8 millió kínai jüan támogatást 2020-ban, amely 37%-os emelkedés a tavalyi kiosztott összeghez képest. Az AI cégek ellen a hatóságok nem léptek fel olyan szigorúan, mint ahogy azt más kínai IT-cégeknél tapasztalhattuk az elmúlt időszakban. Peking ráadásul engedélyt adott arra, hogy a vállalatok adatokat gyűjtsenek az ország lakosságának körében. Tekintve az óriási népességet és az így keletkezett hatalmas adattömeget, ez elég komoly fegyverténynek számít a vállalatok kezében.
I Forrás: portfolio.hu
