Negyedik éve tart a magyar építőipar gyengélkedése, de 2026-ra a korábbinál is súlyosabbá vált a helyzet. Miközben a kisebb lakossági felújítások még munkát adnak a mikrovállalkozásoknak, a közepes és nagy beruházások piacáról tömegével tűntek el a megrendelések. Az új szerződések visszaesése azt jelzi, hogy gyors fordulat nélkül a következő időszak sem hoz érdemi javulást.
Az építőiparban nem csupán átmeneti megtorpanásról beszélnek a piaci szereplők. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott:
az elmúlt 10–15 évben nem emlékszik a mostanihoz hasonlóan súlyos helyzetre.
A gondok középpontjában a nagy megrendelők visszafogottsága áll. Az állam, az önkormányzatok és a nagybefektetők hagyományosan a közepes és nagy értékű kivitelezések meghatározó megrendelői, ám ezen a piacon látványosan elfogytak a projektek. Koji László közlése szerint az állami megrendelések értéke az előző év első felében még 1710 milliárd forint volt, 2026 első hat hónapjában viszont már csak mintegy 650 milliárd forintot tett ki. Ez közel 62 százalékos nominális visszaesést jelent.
A szerződésállomány a jövő gyengeségét jelzi
A legfrissebb, júniusra vonatkozó adatok szerint az építőipari termelés 2026 első felében 0,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, júniusban pedig munkanaphatással kiigazítva 5 százalékos éves csökkenést mértek. Ennél is aggasztóbb az új szerződések alakulása, mert ez mutatja meg, milyen munkák kerülhetnek a következő hónapokban a kivitelezőkhöz.
Az új építőipari szerződések volumene júniusban 41,9 százalékkal zuhant éves összevetésben. Az épületek építésére kötött új szerződések volumene 16,8 százalékkal, az egyéb építményeké – például az infrastruktúra-fejlesztéseké – 58,6 százalékkal esett vissza. Mindez alacsony bázis mellett történt, ezért a számok a következő időszak teljesítményére is komoly figyelmeztetést jelentenek.
A beruházási adatok ugyanezt a képet erősítik. A második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 9,1 százalékkal, ezen belül az építési beruházásoké 14,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Országos beruházási fordulat nélkül az építőipar sem tud tartós növekedési pályára állni.
Kettészakadt a piac
A visszaesés nem egyformán érinti az ágazat szereplőit. A 100 millió forint alatti, kisebb munkák piacán – különösen Budapesten és az agglomerációban – továbbra is vannak lakásépítések és felújítások. Ez a kereslet munkát adhat a mikro- és kisvállalkozásoknak, miközben a 100–500 millió forint közötti közepes, illetve az 500 millió forint feletti nagy projektekre szakosodott cégek megrendeléshiánnyal küzdenek.
A nagyberuházások elmaradása ráadásul nemcsak a fővállalkozókat érinti. Egy-egy projekt kiesése az alvállalkozók, tervezők, mérnöki szolgáltatók, építőanyag-beszállítók és gépkölcsönzők teljes láncán végigfut. A kevesebb munka erősödő árversenyt, szűkülő árrést és romló kapacitáskihasználtságot hozhat, ami különösen a magas fix költséggel működő vállalkozásokat sodorhatja veszélybe.
A lakossági piac ugyanakkor csak részleges ellensúlyt jelent. Az ÉVOSZ elnökének becslése szerint ezen a területen a munkák mintegy fele írásos szerződés nélkül valósulhat meg. Ez nemcsak adózási és fogyasztóvédelmi kockázat, hanem a tisztán működő vállalkozások versenyhelyzetét is rontja.
Több cég szűnik meg, mint amennyi alakul
Magyarországon mintegy 140 ezer építőipari vállalkozás működik, az egyéni vállalkozókat és az önfoglalkoztatókat is beleszámítva. A társas vállalkozások száma azonban folyamatosan csökken. Az Opten adataira hivatkozó ágazati összesítés szerint 2026 első nyolc hónapjában 3404 építőipari társas vállalkozás szűnt meg, miközben 2343 új céget alapítottak. A két adat különbsége 1061 vállalkozás.
Ez önmagában nem feltétlenül jelent egészséges piactisztulást. A megszűnések mögött sok esetben ellehetetlenülés vagy felszámolás áll, máskor a tulajdonos egy bezárt vállalkozás helyett új céggel folytatja. A vállalati kör átrendeződése ezért nem feltétlenül jár együtt a termelékenység és a versenyképesség automatikus javulásával.
Mi hozhat fordulatot?
Az ágazat még a mostani környezetben is több mint 8000 milliárd forint értékű éves építési teljesítményt adhat folyó áron, tehát továbbra is jelentős gazdasági súlyt képvisel. A fiatalabb vállalkozói generáció megjelenése, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia használata javíthatja a hatékonyságot, de önmagában nem pótolja a hiányzó megrendeléseket.
Koji László szerint legalább 2–3 százalék közötti GDP-növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy a gazdasági bővülés új építési beruházásokat is elindítson. Rövid távon ezért az ajánlatkérések, a közbeszerzések és a tényleges projektindítások alakulása lesz a döntő. Ha ezek nem gyorsulnak fel, a mostani szerződésadatok alapján 2027-ben is gyenge kapacitáskihasználtságra, további cégmegszűnésekre és fokozódó árversenyre kell felkészülni.
| Források: ÜHI-összeálítás via Otthontérkép Magazin; Infostart; KSH- és Opten-adatok.