Bizonyíthatóan 181 'hálózati személy' kapott feladatot húsz évvel ezelőtt Nagy Imre újratemetésével kapcsolatban, hogy tartsa 'kontroll alatt' az eseményeket. Az 1956-os Intézet közülük 110-et azonosított, köztük Bárándy Györgyöt, Vörös Vincét, Tőke Pétert, Droppa Györgyöt. Az állambiztonság még a Szabad Európa tudósítóját és az ügyeletes orvost is beszervezte. Az eddigi legrészletesebb névsort jelentette meg az 1956-os Intézet azokról, akiket az állambiztonsági szolgálat mozgósított kiterjedt titkos hálózatából, hogy kontroll alatt tartsák Nagy Imre és társainak újratemetését 1989. június 16-án. A 181 fedőnévből 110-et sikerült azonosítania az intézetnek, köztük van dr. Bárándy György, Vörös Vince, Tőke Péter, Droppa György is - adta hírül az Index.
Bizonyíthatóan 181 hálózati személy kapott olyan feladatot, hogy ne az elszámoltatáson, hanem a megbocsátáson legyen a hangsúly a Hősök terén. Õket már Kenedi János is összegyûjtötte a Kis állambiztonsági olvasókönyv címû alapmûvében, ám csak a fedőnevüket hozta nyilvánosságra, az akkori szabályokat betartva a személyazonosságukat nem fedte fel.
Az 1956-os Intézet azonban most fogta a dokumentumokat, és a többi fellelhető irat segítségével azonosított annyi hálózati személyt, és a június 16-i állambiztonsági akcióhoz köthető szigorúan titkos, illetve nyílt állományú tisztet, amennyit csak lehetséges volt. Utóbbiakat csak igen rossz arányban sikerült beazonosítani, főleg az őket védő jogszabályok miatt, és a sok esetben 2030-ig tiktosított iratok miatt. A 181 besúgó közül 110 azonban felkerült az intézet Rainer M. János főigazgató által bemutatott oldalára. (A honlap jelenleg nem vagy csak nagyon nehezen érhető el.)
A kisgazdapárton belül június 16-án a tekintélyes kisgazda múltra visszatekintő Vörös Vince feladata volt, hogy kora, múltja és politikai tekintélye bevetésével leszerelje az esetleges szélsőséges megnyilvánulásokat. Vörös a rendszerváltás után a parlament alelnöke is volt.
A beazonosított besúgók közül Csongor Balázs feladata volt, hogy erősítse a demonstráció-ellenes hangulatot a Fideszen belül. Olajos Csabát azzal bízták meg, hogy az MDF választmányán belül hangoztassa, nem szabad, hogy politikai demonstrációvá váljon az újratemetés(amelynek rendezőgárádájt vezette egyébként).
Az SZDSZ vezetésében is volt egy besúgó, őt azonban az 56-os intézet nem tudta beazonosítani, annyi tudható, hogy a fedőneve Kakukk volt. Rajta van ugyanakkor a listán az SZDSZ akkori sajtóreferense (a most utazási irodát mûködtető) Kurucz János is, neki abban kellett befolyásolnia az ügyvívői testületet, hogy a ravatalozás helyszíne a lehető legkevésbé frekventált helyen legyen, az újratemetés napján pedig a külföldi tudósítók terveiről kellett információt szereznie.
A Duna Kör több vezetője is kapcsolatban volt az állambiztonsági szolgálattal, ők több párttal is otthonosan mozogtak. Így Droppa György, aki SZDSZ-esként vett részt a rendezvényen, a szintén az SZDSZ-hez kötődő Duna körös Hoffman József, akit mindössze két héttel a temetés előtt szervezeték be. A környezetvédő szervezet tagjaként vett részt a rendezvényen Páska Csaba, akinek előzetes feladata volt, hogy az MDF terveit fürkéssze ki a temetéssel kapcsolatban.
Több újságírót is megbíztak azzal, hogy nyugtató hangvételû cikkekkel dolgozzák meg a közvéleményt az újratemetés előtt. A kor legnépszerûbb (részben a párt tulajdonában álló) bulvárlapja, a Reform főszerkesztője, Tőke Péter például az újratemetés operatív előkészületei kapcsán azt a feladatot kapta, hogy információkat szerez a független lapok temetéssel kapcsolatos terveiről, és interjút készít a lapba, amihez a megfelelő háttéranyagokat az állambiztonsági szervek biztosítják. Erőss Lászlót azzal bízták meg, hogy figyelje a Nyilvánosság Klub prominens személyeit, Spánn Gábornak az volt a feladata, hogy a Magyar Televíziónál bejelentkezett külföldi forgatócsoportokról és rádióriporterekről készítsen listát és gyûjtsön információkat. De még a Szabad Európa Rádiónak az újratemetésről tudósító újságírója, Szekeres László is ügynök volt.
Diplomácia vonalon dolgozott az állambiztonsággal együttmûködve dr. Bárándy György, akinek szintén évtizedes múltja volt a szolgálatnál. Azt a feladatot kapta, hogy az állambiztonsági szervek által meghatározott koncepciót sugallja ismerőseinek, a francia nagykövetnek és a katonai attasénak.
Bárándy erre reagálva azt mondta: unokatestvérével egy hajón ünnepelte a születésnapját Nagy Imre újratemetésekor. Az 1956-os Intézet szerint az ügyvéd együttmûködött az állambiztonsággal, és aznapra 'hálózati feladatot' kapott. Bárándy állítja, nem mûködött együtt, bár néha megkeresték 'ezzel-azzal'.
Külföldön dolgozott az állambiztonságnak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, akinek NSZK kormánykörökben, illetve az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott beszélgetéseiben kellett aggályait hangoztatnia az újratemetés politikai demonstrációvá alakítása kapcsán. Az intézkedési terv szerint "Raguza" rendszeres kapcsolatban állt a BND és a CIA képviselőivel.
A szolgálat mindenhol ott volt, még Simon László, az Új köztemetőben orvosi ügyeletet ellátó doktor is feladatul kapta, hogy figyeljen és a rendkívüli eseményeket soron kívül jelentse. A hálózati személyek, illetve a titkos és nyílt állományban lévő hivatásosok között többen most is magas funkcióban vannak, Stefán Géza például, aki a budapesti rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese volt, és így a BRFK ÁB-szerveinek minden operatív akciója a tudtával és jóváhagyásával történtek, a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója.