Egy magyar vállalkozó felesége már a szakértőtől kért segítséget, amiért férje hajnal kettőig mesterséges intelligenciával dolgozott. Az eset jól érzékelteti az AI egyik különös ellentmondását: miközben bizonyos feladatok órák helyett percek alatt elvégezhetők, a munkanap sokaknál mégsem rövidül. A Boston Consulting Group 2025-ös kutatása szerint az AI-val időt megtakarító válaszadók 54 százaléka újabb feladatokra fordítja a felszabaduló kapacitást. Tóth Tamás, az AI Workshop vezető szakértője szerint a korábban megvalósíthatatlannak tűnő fejlesztések olyan sikerélményt adhatnak, hogy a vállalkozók nehezen hagyják abba a munkát.
A Boston Consulting Group (BCG) 7492 munkahelyi AI-felhasználó bevonásával készült felmérésében mindössze 27 százalék jelölte meg a munkán kívüli tevékenységeket a megtakarított idő felhasználási módjai között. A válaszadók 47 százaléka legalább heti hatórányi időnyereségről számolt be, miközben csak körülbelül egyharmaduk kapott útmutatást arra, hogyan hasznosítsa a felszabaduló kapacitást.
Hasonló jelenséget figyeltek meg a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i Haas üzleti iskolájának kutatói is. Nyolc hónapon keresztül vizsgálták egy mintegy kétszáz fős amerikai technológiai vállalat működését, és arra jutottak, hogy az AI-t használó dolgozók gyorsabb tempóban, többféle feladaton dolgoztak, miközben munkavégzésük a nap hosszabb időszakára terjedt ki. A többletfeladatokat gyakran saját elhatározásukból vállalták.
Tóth Tamás, az AI Workshop 30 éves szoftverfejlesztői és cégvezetői tapasztalattal rendelkező vezető szakértője szerint a vállalkozóknál különösen erős lehet ez a hatás. Évek, akár évtizedek alatt számos olyan ötlet gyűlhet össze, amelynek megvalósítását korábban a szakemberhiány, a költségek vagy az időhiány akadályozta.
„Egy hivatalos levéllel korábban akár két és fél órát is eltöltöttünk, most nyolc perc alatt elkészülhet. Csakhogy ilyenkor még finomítunk rajta, továbbfejlesztjük, aztán eszünkbe jut a következő feladat. A nyert időt végül arra használjuk, hogy olyan dolgokba is belefogjunk, amelyekre korábban esélyünk sem volt” – magyarázta a szakértő.
Három perc alatt ajánlat, mesterséges intelligencia az előadáson
A technológia fejlődésével egyre összetettebb üzleti folyamatok válhatnak automatizálhatóvá. Tóth Tamás saját vállalkozásában például olyan rendszert fejlesztett, amely jelentősen lerövidíti az értékesítők adminisztrációs feladatait.
„A rendszer a beszélgetés alapján rögzíti az ügyfél adatait, elkészíti a következő lépések összefoglalóját, és a saját termékadatbázisunkból összeállítja az ajánlatot. Most három perc alatt tudunk ajánlatot adni egy telefonbeszélgetés után. Az ajánlat az ügyfél által elmondott igényekre épül” – mondta Tóth Tamás.
A szakértő egy üzleti klub rendezvényén ennél is látványosabban mutatta be a technológia lehetőségeit. Húszperces előadásába élőben kapcsolt be egy hangalapú AI-asszisztenst, amely párbeszédet folytatott vele, közben feladatokat végzett, és egy könyvelőtől érkezett levélre is reagált.
A mesterséges intelligencia a korábban halogatott adminisztratív feladatoknál is jelentős segítséget nyújthat. Tamás példaként említi, hogy megfelelő hozzáféréssel és utasításokkal akár 18 ezer rendezetlen fájl tartalma is átvizsgálható, a dokumentumok átnevezhetők és rendszerezhetők, a feleslegesnek ítélt állományok pedig elkülöníthetők későbbi ellenőrzésre.
Az alkotás öröme könnyen túlterheléshez vezethet
A lehetőségek bővülésének ugyanakkor ára is lehet. A BCG 2026-os, 14 piacot és 11 749 munkavállalót érintő kutatásában a rendszeres AI-felhasználók 41 százaléka növekvő szellemi terhelésről számolt be, miközben 67 százalékuk javuló munkahelyi elégedettséget tapasztalt.
A munkáltatói elvárások is változnak. A Gallup 2026-os amerikai felmérésében az AI-t használó dolgozók 31 százaléka jelezte, hogy a technológia miatt több feladatot vagy felelősséget kapott. Azok körében, akik gyorsabb munkavégzést tapasztaltak, ez az arány 37 százalék volt.
Az AI Workshop alapítója és vezető előadója az alkotás öröméből fakadó túlpörgést képletesen „AI-alkotásfüggőségnek” nevezi.
„Amit régen egy-két hét esti munkáival tudtunk előkészíteni, az most egy este alatt megvan. És amikor az ember látja, hogy ez sikerült, már jön is a következő ötlet. Én tavasszal megtapasztaltam, hová vezethet, ha minden új lehetőséget azonnal kipróbálunk” – idézte fel Tamás.
A szakértőnél akkoriban annyi fejlesztés és prototípus indult el párhuzamosan, hogy egy részükből éppen az utolsó, lezáró lépések maradtak ki. A megoldást azóta a tudatos projektkezelésben keresi.
A vezetőnek kell eldöntenie, mikor elég a munkából
„Nap végén mindig végignézem, hogy az elindított munkák le vannak-e zárva. Ami többnapos feladat, azt projektbe teszem, és később visszatérünk rá. Az AI-asszisztenseimnek azt is meghagytam, hogy tizenkét aktív ötletnél ne engedjenek tovább” – ismertette saját módszerét Tóth Tamás.
A munkafolyamatok lezárása mellett az emberi ellenőrzést és a céges adatokhoz adott hozzáférések tudatos kezelését is alapvetőnek tartja. Szerinte minden új fejlesztésnél meg kell vizsgálni, hogy milyen mérhető üzleti eredményt hozhat. Egy látványos prototípus ugyanis önmagában még nem jelent bevételt vagy költségmegtakarítást.
Magyarországon mindeközben a technológia elterjedése is komoly kihívás. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a legalább tíz főt foglalkoztató magyar vállalkozások 10,4 százaléka használt valamilyen mesterségesintelligencia-technológiát, szemben a 20 százalékos uniós átlaggal. A hazai cégek számára így egyszerre jelenthet feladatot az AI bevezetése és annak megtanulása, hogyan használják fel értelmesen a felszabaduló kapacitást.
A technológia egyre több munkát képes gyorsabban elvégezni, de az időmegtakarítás önmagában nem garantál rövidebb munkanapot vagy nagyobb nyereséget. A vállalatvezetők egyik legfontosabb feladata ezért annak eldöntése lehet, hogy a megvalósítható ötletek közül melyekkel érdemes egyáltalán foglalkozni.
